Kínában újra nő az ipari termelés

Márciusban a kínai ipar 8,3 százalékkal termelt többet, mint tavaly márciusban. Ez az ütem még jócskán elmarad a tavaly ilyenkor mért, 15-16 százalékos éves növekedésektől, de fordulatot jelez ahhoz képest, hogy tavaly július óta hónapról hónapra lassult az ipari termelés növekedése, januárban és februárban már 3,8 százalékra.

A növekedéshez való visszatérést bőséges hitelellátás segíti. Márciusban a kint lévő jüanhitel-állomány összege, 35 billió jüan (5,12 billió dollár) 5,7 százalékkal több volt a februárinál és 29,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedés tavaly szeptember óta tart, az akkori és a korábbi, jobb időkben is szokásos évi 14-15 százalékos ütemekről.

A kínai kormány ősszel közel 600 milliárd dollárt érő programot hirdetett, főleg infrastrukturális beruházásokra, a belső fogyasztás ösztönzésére.

Korábban megjelent adatok szerint Kína exportja márciusban még csökkent, ötödik hónapja fogyatkozott éves összehasonlításban, de a visszaesés kisebb volt, mint februárban. A kínai behozatal ellenben gyorsabb ütemben csökkent, mint februárban, szintén éves összehasonlításban. Februárhoz képest viszont mind a kivitel, mind a behozatal ugrásszerűen nőtt.

Kína exportja márciusban 17,1 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, a februári, 21,5 százalékos éves visszaesés után. A behozatal 25,1 százalékkal maradt el a tavaly márciusitól, a februári, 24,1 százalékos éves csökkenés után. Ezzel a kereskedelmi többlet 18,56 milliárd dollárra nőtt a februári 4,84 milliárd dollárról.

Februárhoz képest viszont általánosan javult a helyzet : az export meredeken, 32,8 százalékkal nőtt februárhoz képest összehasonlítható alapon, vagyis kiszűrve a több márciusi munkanap hatását. A behozatal ugyanígy számolva 14 százalékkal bővült egy hónap alatt.

Pekingi elemzők szerint a javulás februárhoz képest a kereskedelem-finanszírozás növekvő teljesítményét és ennek hatására a külpiaci kereslet valamelyes gyarapodását jelzi, leszámítva az Egyesült Államokat. Mindazonáltal éves összehasonlításban még exportcsökkenés várható legalább három-hat hónapon át.

Kínában a kormány legalább 8 százalékos növekedést tart szükségesnek a társadalmi feszültséggel fenyegető, 20 milliósra növekedett munkanélküliség enyhítéséhez. Ezt az ütemet a kínai miniszterelnök az előző hónapban meg is ígérte, bár hozzátette, hogy "nagy nehézségek árán" teljesíthető. A fejlett országok pedig a kínai gazdaságtól, az ottani belső fogyasztás növelésétől remélnek húzóerőt a világgazdaság számára.

A Világbank a múlt hónapban 7,5 százalékról 6,5 százalékra csökkentette a kínai gazdaság - a világon a nagyságra harmadik - idei növekedésére szóló előrejelzését. Kína hazai összterméke (GDP) tavaly 9 százalékkal, 2007-ben 13 százalékkal bővült