Konjunktúra: indul a fellendülés vagy mélyül a válság?

Óvatosságból azonban vázoltak egy forgatókönyvet arra az esetre is, ha a látni vélt élénkülés szalmalángnak bizonyulna, és – akár fokozott ütemben – folytatódna a hanyatlás.

Egy pozitív fordulat lehetőségét a német gazdasági szaklap három munkatársa főleg abban látja, hogy az utóbbi 4 hét során 20 százalékkal emelkedett a 30 kiemelt iparvállalat részvényeinek mozgását követő DAX-index. A következtetésük során abból indulnak ki, hogy a tőzsdék képesek 6-12 hónapra előre jelezni mélyreható fordulatok kezdetét. A részvénypiaci változás alapját a szerzők abban látják, hogy világszerte ezer milliárd dolláros tételekben hoztak kormányok kereslet- és növekedésélénkítő intézkedéseket, a jegybankok a főbb világgazdasági régiókban vagy ténylegesen vagy csaknem eltörölték az alapkamatokat, ezen felül pedig ezer milliárd dollárnak megfelelő tételekben szivattyúznak pénzt a gazdaságba.

A cikk idézi a Deutsche Bank elemzőit, akik – korábbi recessziók tanulságai alapján – azt állítják, hogy ilyenkor van szükség utolsó tényezőként egy nagy adag optimizmusra.

Egy fordulat esélyét jelzi, hogy az üzleti várakozásokat tükröző Ifo-index alakulása – ha nem is jó, de – jobb kilátásokra enged következtetni, miután a jövőbeni irányzatokra utaló rész-mutató immár az egymás utáni harmadik hónapban emelkedett. Emellett a beszerző-menedzser index is arra utal, hogy a hanyatlás megállt. Ugyancsak egy közelgő vagy kezdődő fellendülés esélyét jelzi az energiahordozók és a nyersanyagok piacán tapasztalt drágulás, illetve az Európai Központi Bank által közölt M1 mutató újbóli növekedése.

Mindezekkel szemben bőven akadnak pesszimizmusra okot adó jelek: a vállalatokhoz beérkező rendelések értéke az utóbbi 15 hónapból 12 során csökkent, ami ellen a cégek a termelés visszafogásával és elbocsátásokkal igyekeznek védekezni. Bevételek és nyereség hiányában a működésüket nagyrészt idegen források bevonásával kell finanszírozniuk, ebben viszont a termelő és szolgáltató cégek a bankok ellenállásába ütköznek, mert ez utóbbiak tartanak a terjedő csődök miatti veszteségektől.

Ha pedig a fellendülés néhány halovány jele alaptalannak bizonyulna, akkor újra indulhat a spirál a csődök és az elbocsátások szakadatlan növekedésével, mert a munkáltatók először a legnagyobb költségtételt jelentő béreken akarnak takarékoskodni. Jelenleg a német vállalatok 39 százaléka tervez elbocsátást, és csak 14 százalékuk fontolgat létszámbővítést. Ha pedig a helyzet tovább romlana, akkor immár nem lehet újabb állami ösztönző csomagokra számítani, mert ilyenekkel szemben kormányzati körök egyre nagyobb ellenállást tanúsítanak.