Ön tovább dolgozna, ha cserébe nagyobb lenne a nyugdíja?

A felmérés szerint az Egyesült Államokban, Olaszországban és Franciaországban már 50 százalék felett van azok aránya, akik azt állítják, hogy az egy évvel ezelőttihez képest is fokozódott a félelmük az időskori ellátás meglétét és várható összegét illetően.

Különösen hangsúlyosan nyilvánulnak meg a félelmek az USA-ban, ahol a nyugdíjalapok pénzét jelentős hányadban fektették részvényekbe, és ahol a néhány hónappal ezelőtti összeomlás tátongó pénzügyi lyukakat hagyott maga után a felhalmozott összegekben.

A történtek után az említett államokban, továbbá Nagy-Britanniában és Németországban is – 84-87 százaléknyit képviselő – túlsúlyba kerültek azok, akik előnyben részesítik a biztos nyugdíjbefektetéseket a kockázatosabb, de nagyobb hozamot ígérő kihelyezésekkel szemben.

Nagy-Britanniában még négy évvel ezelőtt is óriási ellenállás volt tapasztalható a nyugdíjkorhatár megemelésével szemben, igaz, akkor azt suttogták, hogy esetleg a 70. életév betöltése után lehet majd csak visszavonulni. Jelenleg a mostani 65 éves korhatár három évvel történő megemelése van napirenden, amit a megkérdezettek 61 százaléka támogatna, ha ennek nyomán nagyobb és biztosabb lenne az ellátás, velük szemben csak egy 13 százaléknyi hányad tanúsított határozott ellenállást.

A korhatár 3 éves emelését egyébként hosszabb távra elosztva szeretné bevezettetni a brit kormány, az átmenet lerövidítését azonban indokolttá teheti az, hogy gyors ütemben növekszik a várható élettartam.

Magyarországon idén döntöttek a nyugdíjkorhatár hosszú távú, 62-ről 65-re emeléséről. Többek között egy OECD-elemzésből kiderül: nagyon is korán mennek a magyarok nyugdíjba.

Az Egyesült Államokban már a megkérdezettek kétharmada értene egyet a munkával töltött, aktív életszakasz meghosszabbításával. Ennek gyakorlati megvalósulását jelzi, hogy a 65. életévük után dolgozók számaránya 15,5 százalékra emelkedett, az évtized elején kimutatott 12,5 százalékról.

Ezzel szemben Olaszországban – ahol a többség szóban szintén lelkes híve a korhatár kitolásának – az évtized kezdete óta szinte semmit sem változott a 65 éven túl még munkában állók 3,2 százalékos aránya.

Az angolszász és a mediterrán gondolkodás eltérését jelzi az is, hogy az amerikaiak 8 százaléka, és a britek 20 százaléka szerint kellene az államnak elsődleges szerepet játszania az időskori ellátás szervezésében. Spanyolországban a megfelelő arány viszont 69 százalék, és – mellesleg – Franciaországban és Németországban is sokan támogatják az állam felelősségvállalását nyugdíjellátás szavatolásában.