Az infláció 3,8 százalékra gyorsult májusban

Az elemzők 3 százalékos inflációt vártak májusra, hasonlóan a londoni elemzőkhöz - derül ki a portfolio.hu elemzéséből.

A maginfláció májusban 0,4 százalék, 12 havi összehasonlításban 3,1 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított áremelkedés 12 havi indexe májusban 5,5 százalékot tett ki. Az idei első öt hónapban az árak átlagosan 3,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit.

A fogyasztói árak áprilisban 0,8 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,4 százalékkal emelkedtek éves bázison. Tavaly májusban a fogyasztói árak 7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

Áprilishoz képest a fogyasztói kosárban közel egynegyedes súllyal szereplő élelmiszerek árai 4,9 százalékkal emelkedtek az idén májusban. Ez az átlagot meghaladó növekedés meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) áremelkedésének a következménye. Mináry Borbála, a KSH szakértője elmondta: az idényáras élelmiszerek áremelkedése részben a bázishatásnak köszönhető.

Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal nőtt. Átlag alatti, 0,7 százalékos havi áremelkedést regisztráltak a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek körében. A szeszes italok, dohányáruk, valamint az egyéb cikkek szintén átlag alatt drágultak (0,6-0,6 százalék). Ez utóbbin belül a gyógyszer, gyógyáru átlagosan 1,4 százalékkal, a járműüzemanyagok ára 0,8 százalékkal nőtt. A szolgáltatásoknál bekövetkezett 0,3 százalékos áremelkedésen belül a társasházi közös költség 1,3 százalékkal növekedett.

A háztartási energia esetében kis mértékű árcsökkenés (0,4 százalék) volt megfigyelhető. Tavaly májushoz képest az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,2 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a sertészsiradék (35,1 százalék), a rizs, hántolmányok (20,7 százalék), az idényáras élelmiszerek (13,5 százalék), a sertéshús (11 százalék) és a párizsi, kolbász (10 százalék). Árcsökkenést mért a KSH a sajt (13,5 százalék), az étolaj (10,5 százalék) és a liszt (7,7 százalék) esetében.

A háztartási energia átlagot meghaladó, 8,5 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 20,6 százalékkal nőtt, míg az elektromos energiáé 2,8 százalékkal. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben (5,9 százalék) drágultak a szeszes italok, dohányáruk is. Átlag alatti volt az áremelkedés a szolgáltatások (3,6 százalék) körében, ezen belül a szemétszállítás 10,9, a társasházi közös költség 9,1, valamint a víz- és a csatornadíj 7,9-7,9 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek (1,3 százalék) és a ruházkodási cikkek (0,5 százalék) esetében szintén átlag alatti volt az áremelkedés.

Az egyéb cikkek körében árcsökkenés következett be (2,2 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 14,8 százalékkal csökkent, a gyógyszer, gyógyáru 4,9 százalékkal drágult az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az EU 27 tagországában az idén áprilisban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 1,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Árcsökkenés volt megfigyelhető többek között Írországban (0,7 százalék) és Portugáliában (0,6 százalék), a legnagyobb áremelkedést pedig Romániában (6,5 százalék), valamint Lettországban és Litvániában (5,9-5,9 százalék) mérték. Magyarországon az uniós átlaghoz képest nagyobb mértékben, 3,2 százalékkal növekedtek az árak 2009 áprilisában.