IMF-hitelre szorulhat Bulgária és Horvátország

Peter Brezinschek elmondta: a bolgár vezetés már "informális tárgyalásokat folytat az IMF képviselőivel. Még semmi sem hivatalos, és egyelőre nem jutottak megállapodásra a felek. A választások után azonban az új kormány be fogja jelenteni, hogy Bulgária segítséget kap az IMF-től és az Európai Uniótól".

A július 5-i országos parlamenti választáson a bolgár szavazók a felmérések szerint leváltják Szergej Sztanisev szocialista vezetésű koalíciós kormányát. A győztes várhatóan az ellenzéki GERB jobbközép párt lesz, amelynek vezetője, Bojko Boriszov szófiai polgármester alig két hete úgy nyilatkozott, hogy országának "azonnal" megállapodást kell kötnie a nemzetközi pénzügyi szervezettel.

Az IMF segítségére "minden bizonnyal" Horvátország is hamarosan rászorul, mondta Peter Brezinschek, aki szerint "vannak arra utaló jelek, hogy már kapcsolatba lépett" a zágrábi kormány és az IMF.

A Raiffeisen Centrobank egyik vezető közgazdásza szerint "a Magyarországnak és Romániának nyújtott mintegy 25-25 milliárd dolláros hitelkeret fele-kétharmada elég lesz Horvátország és Bulgária stabilizálására. Kétéves futamidejű hitel esetén 15-20 milliárd dollárra lehet szükség" - mondta Brezinschek a Bloomberg honlapján megjelent beszámoló szerint.

A kelet-európai térség országai tavaly szeptember óta több mint 90 milliárd dollár hitelt kaptak nemzetközi szervezetektől a fizetésképtelenség elkerülésére.

Bulgáriában a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékkal csökkent az idei első negyedévben. A bolgár gazdaság zsugorodására 11 éve nem volt példa. A külföldi államadósság a tavalyi második félévben a GDP 107 százalékának megfelelő összegre növekedett. A költségvetés többlete idén májusig 83 százalékkal 352 millió levára (249 millió dollár) esett és év végére teljesen elpárologhat.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző cége - június 26-án megjelent elemzésében azt írta, hogy egyre kevésbé áramlik a külföldi tőke Bulgáriába és "emelkedik a kockázata annak, hogy az ország nem lesz képes hozzáférni a külső adósság fedezéséhez szükséges külső finanszírozási forrásokhoz."

Horvátországban a központi bank szerint az első negyedben 4 százalékkal csökkenhetett a GDP, és visszaestek a beruházások és a lakossági fogyasztás is.