Könyörtelen lesz az APEH: akár százezer cég is megszűnhet

Ha valamely társaság nem tesz eleget törvényi kötelezettségének, a határidő leteltét követő harminc napon belül levélben szólítja fel a 15 napon belüli pótlásra. Ha ez nem jár eredménnyel, hatvan napra felfüggeszti a mulasztó cég adószámát. Amennyiben a beszámoló benyújtására ez idő alatt sem kerül sor, az adóhivatal a cégbíróságnál kezdeményezi a vállalat megszűntté nyilvánítását, ez az APEH elektronikus értesítésének érkezésétől számított 15 munkanapon belül meg is történik.

Az új szabályozás szerint az adóhatóság azokkal a vállalkozásokkal szemben jár el első ízben, amelyeknek mérlegfordulónapja 2009. május 1-jét követő napra esik. A számviteli beszámolót általában a mérlegforduló napjától számított 150 napon belül kell benyújtani. Így az adóhatóságnak a 2008-as mérlegek közzétételének elmulasztása miatt még egyetlen esetben sem kellett alkalmazni a kilátásba helyezett szigorú szankciókat. A vizsgálat azonban 2010-ben valamennyi – a számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségével érintett – adózóra kiterjed – hangsúlyozták lapunk kérdésére az APEH-nél.

A 2008-as mérlegekkel kapcsolatos ellenőrzést még az igazságügyi tárca céginformációs szolgálata végzi el, és törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a mulasztókkal szemben a cégbíróságokon – erősítették meg a szolgálatnál, amelynek ezt néhány éve már kifejezetten feladatává tette a törvény. A cégszolgálatnál várhatóan szeptemberben fejeződik be a papíralapon benyújtott beszámolók feldolgozása, csak ekkor kapnak pontos képet arról, hány társaság maradt adós kötelezettségével. Mint ismeretes, ebben az esztendőben lehetett utoljára – április 30-ig – papíralapon beadni a mérlegeket, azt követően már csak elektronikus úton, a kormányzati portálon fogadták el a beadványokat június 15-ig. Az előzetes adatok alapján 320 ezer körüli cég teljesítette a törvényi előírást, és mintegy százezerre tehető a renitensek száma. Ez az arány hosszú évek óta nem változik, a vállalkozások 25-30 százaléka rendszeresen elblicceli a mérlegbenyújtást.

A cégszolgálat tavaly levélben hívta fel az érintetteket, közel felük utóbb pótolta is a hiányt. A többiek listáját a cégszolgálat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalához (OITH) továbbította, cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése céljából. A hivatal azonban – mint azt lapunkkal közölték – erre nem utasíthatta a cégbíróságokat. Így elmaradt a számonkérés. Az idén a szolgálat – mivel nem feladata – már nem figyelmezteti előzetesen a gazdálkodó szervezeteket, és közvetlenül az illetékes cégbíróságnak küldi majd meg a „feketelistát”.

Kérdés, a cégbíróságok megbirkóznak-e a sok ezer vállalatot érintő megkereséssel. Aligha, ez ugyanis túlságosan nagy teher. A két legnagyobb, a Fővárosi és a Pest Megyei Cégbíróság számára legalábbis. Napi teendőik közepette, ha rajtacsípik a mulasztót, hivatalból elindítják vele szemben a procedúrát – számos ilyen ügyük van. De bajban lennének, ha egyszerre több tízezer törvényességi felügyeleti eljárást kellene indítaniuk, még akkor sem győznék, ha kizárólag ezzel foglalkoznának. Ezek az eljárások hosszadalmasak, és nemegyszer hiába keresik a vállalkozást, a tisztségviselőit, végül „fantomcéghez” jutnak.

Így főni fog a fejük, ha az APEH majd egyszerre beömleszti hozzájuk a mérlegadósokat, még akkor is, ha nem kell lefolytatniuk törvényességi felügyeleti eljárást. Azt remélik, az adóhatóság alaposan megrostálja a renitenseket, hiszen az a vállalkozás, amelyik valóban cég akar maradni, időben „észhez tér”, nem várja meg, hogy felfüggesszék az adószámát. A megszűntté nyilvánítás nem azonnali törlést jelent: ehhez – cégbírósági elrendelésre, illetve kezdeményezésre – végelszámolást vagy felszámolást kell lefolytatni.