Kovács László: a rendszerben "kiskapuk" vannak - Átláthatatlanok az adóparadicsomok

Kovács László hozzátette: éves szinten 200-250 milliárd eurós kár éri a tagállamokat - nem  csak az adóparadicsomok, hanem mindenféle adócsalás, adókikerülés miatt. Az EU - más országokkal, ország csoportokkal is együttműködve - az elmúlt években erőteljes támadást intézett az adócsalás és az adókikerülés ellen. S vannak még további tervek is.

- Mekkora adókiesést okoz a tagállamoknak - és melyeknek - a magánvagyonok illetve cégek offshore adóparadicsomokba való kimenekítése?

- A tagállamok többsége nem közöl adatokat az adócsalás, adókikerülés miatti veszteségeiről - azaz, csak becslésekről beszélhetünk. Ezek szerint uniós szinten az éves veszteség mintegy 200-250 milliárd euró , ami kétszerese az Európai Unió éves költségvetésének és több mint négyszerese a közös mezőgazdasági politikára fordított összegnek. Ebben benne van az ipari méretű áfacsalás, a más országokban elhelyezett megtakarítások utáni kamatjövedelmek eltitkolása és a jövedelmek adóparadicsomokba, off-shore cégekbe menekítésével elkövetett adókikerülés egyaránt. Mindenesetre a világméretű pénzügyi-gazdasági válság a tagállamokat az adócsalás és adókikerülés elleni határozottabb fellépésre ösztönzi.

- Milyen eredményeket ért el eddig az EU az adóelkerülők elleni küzdelemben?

- Az Európai Bizottság 2006-ban indított átfogó támadást az áfacsalás ellen. Mivel az áfarendszer alapvető átalakításával járó két radikális javaslat egyike sem kapta meg a tagállamok részéről az adózási kérdésekben szükséges teljes egyetértést, a Bizottság a hagyományos módszerek hatékonyabb alkalmazását és kiterjesztését tűzte célul. Az elmúlt egy év során számos javaslatot tett a tagállamokban történő ellenőrzés szigorítására, hatékonyabbá tételére, az információcsere gyorsítására, az elektronikus számlázás elterjesztésére. Ezek közül többet már elfogadtak, míg mások a Pénzügyminiszteri Tanács jóváhagyására várnak. Ugyanakkor a Bizottság nem mondott le a radikális reformot jelentő fordított adózásról, vagy a másik, ezzel ellentétes lehetőségként az Unión belüli kereskedelem áfa mentességének megszüntetéséről. Ezeket később, megfelelő tagállami támogatás esetén újra elő lehet majd venni.

- És mi a helyzet a konkrétan az adóparadicsomok elleni küzdelemmel?

- A megtakarítások jövedelmének adózás alóli kivonását azt tette lehetővé, hogy a tagállamok, - akárcsak más államok - nem adóztatják meg más országok adófizetőinek náluk elhelyezett betéteire, befektetéseire kifizetett kamatjövedelmet, hozamot. Így ezeket a jövedelmeket az adófizetők el tudják titkolni saját országuk adóhatóságai elöl. A 2005. július. 1-töl életbe lépett Kamatadó Direktíva azt írja elő, hogy a tagállamok bankjai a más országok adófizetőinek kifizetett kamatjövedelmekről kötelesek értesíteni a saját ország adóhatóságát. A banktitokhoz ragaszkodó Ausztria, Belgium és Luxemburg átmenetileg lehetőséget kapott arra, hogy az értesítés helyett növekvő mértékű forrásadót vonjon le, (kezdetben 15, jelenleg 20, 2011-től pedig 35 százalék) és annak 75 százalékát utalja át az illetékes adóhivatalnak. Ugyanezt a megoldást választotta a rendszerhez csatlakozott öt nem uniós tag, európai ország – Svájc, Liechtenstein, Monaco, San Marino és Andorra – valamint tíz korábbi brit, illetve holland gyarmat, jelenleg a két ország függő illetve társult területei, az adóparadicsomként ismert szigetek.

- Milyen további lépéseket tervez Brüsszel?

- A Kamatadó Direktíva tavaly őszi, esedékes első felülvizsgálata során kiderült: a rendszerben " kiskapuk" vannak. Így a kifizető pénzintézet és a kedvezményezett magánszemély közé egy adómentes alapítványt beillesztve ki lehet kerülni az értesítést, illetve a forrásadó levonását. A másik joghézag, hogy a szabályozás nem terjed ki a bankbetétekhez hasonló más befektetési formákra, például a töke garantált alapokra és az életbiztosításokra. Tavaly novemberben az Európai Bizottság a kiskapuk bezárása érdekében a szabályozás kiterjesztésére tett javaslatot a Pénzügyminiszteri Tanácsnak. A Tanács felhatalmazásával a Bizottság a közeljövőben megkezdi, illetve folytatja a tárgyalásokat a megállapodás-rendszer földrajzi kiterjesztéséről is. Az új szabályozásba is be kívánja vonni az említett öt európai országot, továbbá a tíz függő illetve társult területet. Már megkezdődtek a tárgyalások a rendszerhez történő csatlakozásról Norvégiával, továbbá Hong Konggal, Szingapúrral és Macaóval.

- Az adóparadicsomokban a kiugróan kedvező adózási feltételeket használják ki - ezen a téren nem lehetne valamit tenni?

- Az adóparadicsomok fő jellemzője nem az alacsony adókulcs, hanem az adórendszer átláthatatlansága valamint az, hogy más országok adófizetőiről az ottani adóhatóság kérésére sem adnak tájékoztatást. Ezt használják ki az adócsalók és adókikerülők. Az adóparadicsomokban bejegyzett off-shore cégek legfontosabb jellemzője pedig az, hogy a bejegyzés helyén nem folyatatnak tényleges gazdasági tevékenységet, szerepük az, hogy a tulajdonos más országokban szerzett jövedelmeit eltitkolás, illetve adóelkerülés céljából oda utalják át. Az Európai Bizottság az adóparadicsomok elleni fellépést az EU-n belül kezdte meg, abból kiindulva, hogy az EU más országoktól sem követelhet többet, mint saját tagállamaitól. 2009. februárjában a Pénzügyminiszteri Tanács elé terjesztett két direktíva tervezetet. Az egyik a tagállamok, illetve adóhatóságaik együttműködését és az információcserét, azaz az adóhatóságok kérésére történő adatszolgáltatást tenné kötelezővé. Kimondja, hogy a banktitok nem jelenthet indokot más országok adófizetőivel kapcsolatos információk kiadásának megtagadására. Ezt teszi ugyanis lehetővé az adókötelezettség pontos felmérését. A másik javaslat a kölcsönös segítségnyújtást tenné kötelezővé a jogos adók behajtása érdekében. A Pénzügyminiszteri Tanács legutóbbi, júniusi ülése mindkét javaslatot, akárcsak a Kamatadó Direktíva módosítását támogatásáról biztosította. Ősszel várható a három kérdésben a politikai megállapodás. A július 1-én hivatalba lépő svéd soros elnökség és az Európai Bizottság ezt prioritásnak tekinti.

- Mennyire hangolják össze az adóparadicsomok elleni küzdelmet más országokkal, ország csoportokkal, szervezetekkel?

- Az adóparadicsomok elleni fellépéshez jelentős támogatást adott a G20 csoport ez év áprilisi londoni csúcsértekezlete, amely kimondta, hogy "a banktitok korszaka véget ért". A csúcs résztvevői tudomásul vették, hogy az OECD listát állít össze az együtt nem működő, az adatszolgáltatást megtagadó országokról és jelezték, hogy ezek ellen készek szankciókat is alkalmazni. Az összehangolt nemzetközi nyomás (EU, OECD, G20 csoport) hatására a londoni csúcs előtt és azt követően közel 40 adóparadicsomként ismert ország jelezte készségét az együttműködésre, az információadásra. A londoni csúcs után Párizsban megbeszélést folytattam az OECD főtitkárával, akivel egyetérttettünk abban, hogy az OECD-nek és az Európai Uniónak közösen kell figyelemmel kísérniük az együttműködésre vonatkozó vállalások teljesítését. Az Európai Bizottság nem kötelező érvényű irányelveket is kidolgozott, ami azt ajánlja, hogy a tagállamok a megfelelő adópolitika kikényszerítése érdekében a harmadik országokkal folytatott kapcsolataikban követeljék meg az adórendszer átláthatóságát, az információcserét azaz a kérésre történő adatszolgáltatást és a tisztességtelen adóverseny megszüntetését.