Válság Ausztriában: Tízezerrel kevesebb milliomos

Az erről szóló felmérést a liechtensteini Valluga befektetési bankház és a bécsi Amadeus Consulting készítette, mégpedig az egész német nyelvterületen tevékenykedő vagyonkezelők és bankok megkérdezésével.

A válság folytán a gazdag – azaz legalább milliós nagyságrendű pénzügyi befektetésekkel rendelkező – osztrákok 35 milliárd eurónyi (az adott vagyoni kategóriában meglévő értékek mintegy 16 százalékának megfelelő) összeget veszítettek. A maradék 62100 milliomos kezén összesen 185 milliárd eurónyi pénzügyi befektetés maradt meg. Ennél valamivel jobban jártak a szomszédos német nyelvű államokban élő milliomosok, akik közül a németek 10 százaléknyi, a svájciak 9 százaléknyi veszteséget voltak kénytelen elkönyvelni.

Az irányzat azt jelzi, hogy a pénzügyi válság hatásai ellen, csak korlátozott mértékben tudtak védelmet keresni maguknak a három ország gazdagjai. Az adott arányú értékvesztés mindazonáltal még mindig jóval alacsonyabb, mint amit a részvénypiacok kénytelenek voltak elszenvedni: a Frankfurtban jegyzett papírok értéke a tavalyi naptári év során 44,6 százalékkal esett. Zürichben a csökkenés 36,2 százalék, Bécsben pedig 66,1 százalék volt. A gazdagabbak ugyanakkor jobban hozzáfértek a pénz elhelyezésének jövedelmezőbb változataihoz, a jobban diverzifikált portfolióik válságállóbbnak bizonyultak, mint másokéi.

A három ország gazdagjainak portfolióiban tavaly a legnagyobb veszteséget a részvények okozták, utána következtek a sorban az „alternatív” befektetési formák. Ez utóbbiak körében a Die Presse megemlíti a fedezeti alapokat, a zárt befektetési társaságokban szerzett részesedéseket és a nyersanyagpiaci műveleteket. A közvetett és a közvetlen ingatlanpiaci befektetések is többnyire veszteségesek voltak tavaly.

Egyedüli biztos pontnak a kötvények számítottak a tavalyi év során, amelyekből helyenként 8-10 százalékot is ki lehetett hozni. Egy tipikus milliomos portfolióban a tavalyi év során 31 százalékot képviseltek a részvények, 28 százalékot a kötvények, 13 százalék volt az ingatlanbefektetések aránya, az alternatív befektetési formák szerint kihelyezett pénzek hányada pedig 11 százalékra rúgott. A fennmaradó hányadot készpénz formájában tartották meg.