Válság: ez történt ma - Jó és rossz hírek

Pozitív hírnek számít, hogy Magyarországon a Flextronics International Kft. tabi gyáregységében közel nyolcvan dolgozót vett vissza a hónapokkal ezelőtt elbocsátott 140 munkavállaló közül.

A diósgyőri kohászat, a DAM 2004. Kft. állásidőn lévő dolgozói ugyanakkor eddig hiába vártak májusi bérükre, s kedden, az első lépcsőben több mint százhatvan munkavállaló személyesen is megkapta a felmondásáról szóló levelet.

A kormány a nehéz helyzetben lévők megsegítésére szerdán egymilliárd forintos krízisalap létrehozásáról dönt, amiből a leghátrányosabb helyzetű 30 ezer családnak lehet egyszeri - minimum 20 ezer, maximum 50 ezer, kivételes esetekben 100 ezer forint - összegű segítséget nyújtani. A pénzt a költségvetési tartalékból különíti el a kormány. Az alapba folynak majd be a miniszteri, illetve az állami vezetők fizetésének csökkentéséből származó összegek, s ide kerülnek a pénzintézetek bírságolásából származó tételek is.

Magyarországon költségvetési lazításra továbbra sincs lehetőség. Oszkó Péter pénzügyminiszter - Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének a felvetésére reagálva - egy tv műsorban elmondta: a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokon is felvetődött a magasabb államháztartási hiány lehetőségének kérdése, ám erre a nemzetközi szervezet részéről "semmilyen nyitottság nem volt". A pénzügyminiszter a májusi magas inflációs adatokat meglepőnek nevezte, ugyanakkor úgy vélte, hogy a forint árfolyamának stabilizálódásával a második félév már kedvezőbben alakulhat, mivel áprilisban, májusban a nagyon változékony árfolyam az importárakon keresztül növelte az inflációt. A forint/euró árfolyam nemzetközi hatásokra kedden széles sávban - 283,50 és 279 forint között - mozgott, szorosan követte az euró/dollár árfolyamot.

Az euró a déli órákban erősödni kezdett a dollár ellenében, részben a júniusi német ZEW gazdasági hangulatindex alapján leszűrhető erősödő bizalom miatt, részben pedig a dollár nemzetközi tartalékdevizaként betöltött szerepével kapcsolatban felmerült kétségek miatt. Dmitrij Medvegyev orosz elnök a BRIC csoport első csúcsértekezlete előtt kisebb nemzetközi devizapiaci turbulenciát okozott azzal a kijelentésével, hogy a jelenlegi nemzetközi tartalékvaluták, köztük a dollár, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Az elbocsátásoknak még nincs vége, csupán Németországban négyezer ember leépítésére számít az E.ON energiavállalatnál a szolgáltatásban dolgozók szakszervezete.

Európa-szerte hatezer munkahely eshet áldozatául a cég takarékossági programjának, ezen kívül a kiszervezések folytán további 3-4 ezer dolgozót érinthet a leépítés.

 A francia Michelin legalább 1.500 fős leépítést tervez franciaországi telephelyein. Úgy látszik egyébként, hogy az Egyesült Államok sem adósodhat el korlátlanul következmények nélkül. Erre utal, hogy londoni elemzők reális kockázatnak tartják az Egyesült Államok leminősítését. Az Economist Intelligence Unit (EIU) világgazdasági prognózisában azt írta: miután a Standard and Poor,s hitelminősítő negatívra rontotta a brit adósosztályzat besorolását, a figyelem még inkább a vezető gazdasági erőcentrumok költségvetési helyzetének fenntarthatóságára irányult.

Ami Európát illeti, májusban már a tizenharmadik egymást követő hónapban csökkent a forgalomba helyezett új gépkocsik száma, a visszaesés éves szinten 4,9 százalék.

A kontinens keleti és nyugati fele között jelentős különbség van. A 15 nyugat-európai uniós tagországban átlagosan 2,7 százalékos volt a visszaesés, míg a közép-kelet-európai térség uniós országaiban a tavaly májusinál 26 százalékkal kevesebb új gépkocsi jelent meg az utakon. Az euróövezet történetében ugyanakkor először fordult elő, hogy egy adott hónapban nem emelkedtek az árak: májusban 0,0 százalék volt az infláció az egy évvel korábbihoz képest, s az Eurostat adatai szerint havi alapon is mindössze 0,1 százalékos drágulást mértek. Az eurózónán belül a legnagyobb drágulás Litvániában volt, 4,9 százalék, míg Írországban 1,7 százalékkal, Portugáliában 1,2 százalékkal estek az árak. Kedvező, hogy a mannheimi székhelyű ZEW kutatóintézet szerint úgy tűnik, hogy a válság nehezén már túljutott Németország, és az év második felében megkezdődhet a fellendülés.

A kutatóintézet fél évre előre tekintő hangulatindexe 44,8 pontra nőtt júniusban a májusi 31,1 pontról, miközben az elemzők 35 pontot vártak. Szlovákiában viszont mégsem lesz növekedés az idén: a hazai össztermék (GDP) várhatóan 6,2 százalékkal csökken 2009-ben, míg jövőre 1,1 százalékkal a szlovák kormány új, hivatalos előrejelzése szerint.

Az előző, februári kormányzati előrejelzésben az idei évre még 2,4 százalékos, jövőre 3,6 százalékos gyarapodás szerepelt. Oroszországból sem érkeztek jó hírek: az orosz ipari termelés májusban éves szinten 17,1 százalékkal csökkent, a visszaesés a legnagyobb 2003 óta, a statisztikai szolgálat új számítási rendszerének bevezetése óta.