Kőkeményen lecsapnának a korrupcióra a képviselők

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) még korábban észrevételezte, hogy a hatályos brit szabályozás elégtelen ahhoz, hogy visszatartsa a cégeket kenőpénzek fizetésétől, ezért keményebb rendelkezéseket ajánlott. Ennek nyomán a kabinet még márciusban előterjesztette az addigi szabályozás egy felülvizsgált változatát, amit a parlament tagjai még mindig erélytelennek minősítettek.

A kormány által tavasszal előterjesztett variáns egyértelműen bűncselekménnyé minősítette kenőpénz fizetését. A visszaélés bizonyítását a tervezet a bűnüldöző szervezetek feladatává tette, amelyeknek igazolniuk kellett volna, hogy a cég valamely felelős tisztségviselője vagy képviselője elmulasztotta a kenőpénz kifizetésének megakadályozását.

A parlamenti bizottság által megfogalmazott ellenvetések szerint az ügyészségnek nem kell az egyéni felelősség feltárásági eljutnia, elég, ha megállapítja a vállalat egészének mulasztását. A megvádolt vagy meggyanúsított cégek mindazonáltal mentesülhetnek a következmények alól, ha igazolni tudják, hogy náluk létezik és működik megfelelő szigorral alkalmazott megelőző-elhárító rendszer.

A képviselők egyetértettek abban, hogy a megvesztegetésen rajtakapott cégek büntetése számára ne szabjanak felső határt, a visszaélés résztvevőire kiszabható börtönbüntetés maximuma – a mostani 7 helyett – legyen 10 év. A büntetés kiszabása szempontjából egyébként azonos súllyal esnének latba a belföldön és a külföldön elkövetett cselekmények.

Eltöröltetnék viszont a kormány eddigi tervezetében szereplő azon kitételt, amely a brit titkosszolgálati szerveknek engedélyezné kenőpénzek kifizetését. Egy ponton viszont a parlamenti ellenjavaslat enyhítené a már ma meglévő szabályozás egyik pontját: ha valamely vállalat egy vagy néhány képviselője titokban megvesztegetéshez folyamodna, és ez kiderülne, akkor a céget ne sújtsa a közbeszerzésektől való örökös eltiltás.

A brit szigorítást kommentálva a Bloomberg idézi a Világbank becslését, amely szerint évente ezer milliárd dollár körüli összegben fizetnek kenőpénzt világszerte, ami globális viszonylatban mintegy 10 százalékkal drágítja meg az ügyletek megkötését, a fejlődő világ átlagában az adott szám inkább 25 százalék körül mozog.