Már alig emelkednek a fizetések! Marad a reálbércsökkenés idén

Tovább mérséklődött a bérdinamika, ami újabb érvet adhat a kamatcsökkentéshez. A csökkenő reálbér mellett az alkalmazotti létszám is alacsony szintre jutott, így a belföldi kereslet óriásit zuhant. A bruttó átlagkeresetek 2009 első öt hónapjában 1,4 százalékkal, a nettó átlagkeresetek egy százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – adta közre a Központi Statisztikai Hivatal. Májusra a bruttó keresetek átlagos növekedése 2,5 százalékra csökkent az áprilisi 3,5-ről. Ilyen alacsony dinamikára a rendelkezésre álló adatok között nem volt példa, de valószínűleg a rendszerváltás óta a legalacsonyabb lesz az idei béremelkedés. Az utóbbi években tartósan 8 százalék körül mozgott a mutató.

Megtörni látszik a korábbi bérezési gyakorlat, ami szerint függetlenül a gazdasági teljesítmény változásától legalább az előző évi inflációnak megfelelő emelést kértek és kaptak is a munkavállalók. Ebben nagy szerepe van a munkaerőpiac fellazulásának, vagyis erősödött a cégek tárgyalási pozíciója a bőséges munkaerő-kínálat miatt. Jövedelmi szempontból már kevésbé tekinthető rózsásnak a helyzet, a bércsökkenés újabb csapás a hazai keresletre nézve. A reálkereset ‑ a 3,2 százalékos drágulás mellett ‑ 2,1 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 7,8 százalékkal csökkent a mutató. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 197 500 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 000 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204 100 forintot ért el.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,4 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év január– májusában. Ezen belül a versenyszférában 4,8 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 6,4 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősen felülmúlták az előző év azonos időszaki kifizetéseket az energiaipar (8,7 százalék), az ingatlanügyletek (7,5 százalék), az építőipar (5,6 százalék), valamint a szállítás, raktározás (5,4 százalék) január–májusi keresetei

 A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első öt hónapjában átlagosan 4,4 százalékkal haladta meg az előző év január–májusit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,5 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 1,7 százalékkal lett magasabb.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121 400 forintnak felelt meg; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89 400 forint, a szellemi foglalkozásúaké 154 200 forint). A nettó kereset így átlagosan egy százalékkal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 3,5 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,9 százalékos csökkenés jelentkezett. A 210 400 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,1 százalékkal emelkedett az előző év január–májusához képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalékot tett ki.

Az alkalmazotti létszám az idei első öt hónap átlagában 2 millió 667 ezer volt a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél. A költségvetési szférában 724 ezren, a versenyszférában 1 millió 856 ezren dolgoztak. Ez a foglalkoztatottak létszámának 4 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés esetében a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámnövekedése enyhe (0,4 százalékos) létszámbővülést eredményezett, míg a versenyszférában 5,9 százalékos csökkenés következett be. Látszik azonban, hogy a foglalkoztatási programok csak az utcára kerültek töredékét lennének képesek felszívni, igazi jelentőségük a tartósan, évek óta állástalanok mozgósításában lehet.