A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint az USA-ban a közel 2 000 milliárd dollárnyi ilyen úton felhalmozott adósságtömeg több mint 14 százaléka veszik el az idén, miközben a majdnem 2500 milliárd dolláros európai állománynak valószínűleg 7 százalékát kell majd leírniuk a bankoknak. Különösen számottevő Nagy-Britannia kitettsége. A szigetország polgárai az európai átlagnál is szívesebben finanszírozzák kiadásaikat hitelkártya-adóssággal, és átlagosan éves jövedelmük 170 százalékának megfelelő tartozás terheli őket.
A lapunknak nyilatkozó hazai bankok szerint ugyanakkor a magyarországi hitelkártyapiacon egyelőre kevéssé érződik a gazdasági válság hatása. A CIB Banknál nem tapasztalták, hogy az utóbbi hónapokban emelkedett volna a visszaadott plasztikok száma, és az OTP Bank is csak a kereslet mérséklődéséről számolt be.
A visszaadott kártyák számának emelkedését egyedül a Budapest Bank jelezte, ám ez náluk is csak néhány százalékos. A szerződések megszüntetésének ugyanakkor igen sok oka lehet, ennek vélhetően csak egy része magyarázható közvetlenül a gazdasági válsággal. A bank szakértői szerint a szerződést felmondó ügyfelek többsége most is azért dönt a kártya bezárása mellett, mert nincs rá szüksége.
A korábbi években sok itthoni bank keresztértékesítés útján építette fel hitelkártya-portfólióját, és a „begyűjtött” plasztikokat az ügyfelek többsége néhány tranzakció után nem használta többé. Idővel azonban nyilvánvalóvá válik, hogy még egy alvó kártyával kapcsolatban is felmerülhetnek költségek, ezért inkább igyekeznek megszabadulni a nem használt plasztikoktól.
A második csoportba tartoznak azok, akik ugyan igényeltek hitelkártyát, később azonban az ezzel járó költségek, kamatok túl magasnak bizonyulnak. Az előzőeknél kisebb kör azon ügyfeleké, akik vagy a bankkal szembeni elégedetlenségük okán szüntetik meg szerződéseiket, vagy azért, mert nem azt kapták a terméktől, amit vártak. A válság kapcsán leginkább az első két csoportban érezhető kisebb mértékű növekedés – emelték ki a hitelintézetnél.
A hazai hitelkártyapiac ugyanakkor már láthatóan stagnál: míg 2005-ben még duplázódott az ilyen típusú plasztikok száma, addig tavaly már mindössze kétszázalékos növekedést regisztrált a jegybank.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.