Változatok bankmentésre

Hatásosnak tÛnik az USA bankmentÕ programja (TARP), amennyiben a megsegített pénzintézetek többsége hitelkihelyezéseinek növelésére használta fel a támogatást – derül ki az akciót felügyelÕ szerv (SIGTARP) friss jelentésébÕl. A pozitív amerikai tapasztalatok ellenére a szintén egyre súlyosabb hitelszÛkével szembenézni kénytelen berlini kabinet ismét elzárkózott a pénzintézetek kényszer-államosítás útján történÕ támogatása elÕl. A pénzügyi válság által rendkívül súlyosan érintett Izland ugyanakkor éppen az államosítással ellentétes irányú lépést jelentett be tegnap, amenynyiben részesedést ajánlott a csÕdbe ment pénzintézetek hitelezÕinek az azóta felállított „egészséges” utódbankokban.

A SIGTARP körkérdésében részt vevÕ 360 pénzintézet 83 százaléka válaszolta azt, hogy a szövetségi államtól kapott támogatást részben vagy egészben hitelkihelyezésre használta fel. Ez egyaránt jó hírnek tÛnhet mind a bankok, mind a pénzügyminisztérium számára egy héttel azután, hogy a több milliárd dolláros állami injekciót kapott Goldman Sachsot éles kritikákkal illették, amiért nagy jutalmakat fizetett ki vezetÕinek a szubvencióból – mutat rá a Financial Times.

Az eredmény kapcsán ugyanakkor többen figyelmeztettek, hogy a közölt adatok nem tekinthetÕk reprezentatívnak, hiszen a bankokat jelenleg semmi nem kötelezi arra, hogy Õszintén beszámoljanak róla, mire is használták valójában a forrásokat. A washingtoni pénzügyi tárca ugyanis továbbra is elzárkózik az elÕl, hogy korlátozza a támogatásban részesülÕket a szubvenció elköltését illetÕen.

Berlin ugyanakkor a vasárnap közölt biztató amerikai adatok ellenére is haladéktalanul és határozottan cáfolta tegnap azt a Süddeutsche Zeitungban megjelent értesülést, amely szerint a német kabinet – ha kell, kényszer árán is – részesedést szerezne a támogatás fejében a bajba került pénzintézetekben. Ehelyett Angela Merkel kancellár újfent „bátor hitelezést” sürgetett, ami egyébként a szeptember 1-jére összehívott pénzintézeti-kormányzati csúcstalálkozó egyik fÕ témája is lesz.
Pedig a német politikai vezetésben is egyre nÕ az aggodalom amiatt, hogy a pénzintézetek eddigi támogatása ellenére is elapadhatnak a hitelforrások, ez végzetes lenne a gazdaságra nézve. Ezt látszanak alátámasztani a berlini kancelláriahivatal, illetve a pénzügyi és gazdasági tárca által készített elemzések is.

Jelenleg a kicsi és a nagyon nagy vállalatok panaszkodnak hitelszÛkére Németországban, de elÕrejelzések szerint őszre általánossá válhat a kóros forráshiány. A fő gond, hogy a hitelintézetekre egyszerre több irányból is nagy nyomás nehezedik. Így például még mindig jelentÕs mennyiségÛ toxikus értékpapír terheli sokuk mérlegét, miközben egyre nÕ a korábban felvett hiteleiket törleszteni képtelen cégek száma, ráadásul a szigorodó nemzetközi szabályok mind nagyobb tÕkefedezetet írnak elÕ a bankok kinnlevÕségeinek alátámasztására.

A pénzpiaci válság egyik elsÕ és leginkább sújtott áldozata, Izland ugyanakkor már egy lépéssel odébb járva azzal van elfoglalva, hogy hogyan adja ismét magánkézbe pénzintézeteit. A reykjavíki kabinet tegnap jelentette be, hogy 2,1 milliárd dollárt szán a bankok újratÕkésítésére. Ezzel párhuzamosan pedig felajánlotta a válság miatt csÕdbe ment Kapthing és Glitnir bank hitelezÕinek, hogy az „egészséges” kinnlevÕségek kicsoportosításával létrehozott két utódbankban kaphatnak részesedést követeléseik fejében.

A nyilatkozatot többek között aláíró európai bankszövetség (EGF) vagy az unió tÕzsdéit tömörítÕ FESE azt kifogásolja, hogy a közös piacfelügyeleti rendszer kidolgozása mellett arról nem esett eddig érdemben szó, milyen módon kell a jövÕben elosztani a több országban mÛködÕ pénzintézetek állami kisegítésének költségeit.

A nyilatkozatot többek között aláíró európai bankszövetség (EGF) vagy az unió tÕzsdéit tömörítÕ FESE azt kifogásolja, hogy a közös piacfelügyeleti rendszer kidolgozása mellett arról nem esett eddig érdemben szó, milyen módon kell a jövÕben elosztani a több országban mÛködÕ pénzintézetek állami kisegítésének költségeit. -->