Előnyökkel jár az Erasmus

A friss diplomások karrierjére, az EU-hoz való viszonyára, valamint a szakértelmére hat leginkább az Erasmus Mundus program – derül ki egy nemrég készült kutatásból. A megkérdezetteknek mintegy 43 százaléka vallotta azt, hogy a program a pályafutására gyakorolt jelentős hatást, míg a válaszadók 28 százaléka a személyiségében bekövetkezett változást említette pozitívumként. Nem utolsó szempont azonban az Erasmus Mundus programban részt vevő hallgatók bérszínvonalának emelkedése sem. A kutatás szerint ugyanis míg az első évesek 6,7 százaléka, addig a végzettek 27,2 százaléka keres több mint 30 ezer eurót évente.
A tanulmány rámutat arra is, hogy Magyarországon a felsőoktatási intézményekben a nemzetközi ügyek kezelése jelentős átalakításra szorul. Sokszor keverednek a feladatok a pályázati iroda, a külkapcsolatok ápolása és a tanulmányi osztály között.
Mint ismert, az Erasmus Mundus program alapvető célja, hogy a növekvő számú, külföldi tanulási lehetőségeket kereső hallgatók minél nagyobb arányban válasszák Európát mint lehetséges célterületet. A program azért is indokolt, mivel az Európai Unión kívüli országok hallgatói és egyetemei az Egyesült Államokat dinamikusabbnak, innovatívabbnak, versenyképesebbnek tekintik, miközben az EU számos tudományos mutató terén is lemarad az USA mögött.
Európa ugyan 2004-ben a nemzetközi hallgatók 44 százalékát fogadta, ám ez mindössze néhány országra koncentrálódott.

Milyen előnyei vannak a külföldi tanulmányutaknak?

Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora:

A külföldi ösztöndíjprogram egyik legnagyobb pozitívuma, hogy egyfajta tartást ad a hallgatóknak, és a diákok újszerű tudással térhetnek haza. Ebből következik, hogy átfogó képük lesz arról, hogy milyen különbségek vannak egy magyar és tegyük fel egy angol egyetem között. Mindemellett kiemelendők a kapcsolatrendszer kiépítésében rejlő lehetőségek: számos diákunkra már külföldi tanulmányútjukon lecsapnak a cégek.

Mennyire járható át a képzési rendszer itthon és külföldön?

Magyarországon túlságosan magasak az egyes szakok által támasztott követelmények, így nálunk még nem indult meg a mozgás a különböző karok között. Ma még elképzelhetetlen, hogy egy közgazdász a műszaki szakterületen szerezze meg a master minősítést, holott külföldön már évek óta működik az átjárás.

Melyik ország oktatási struktúrája állhatna példaként hazánk előtt?

Meglátásom szerint sok mindent tanultunk el a hollandoktól, legfőképpen a felsőoktatás finanszírozhatóságát. A bolognai rendszer bevezetése pedig, úgy vélem, jó irányba tereli a hazai felsőoktatást. Példaként azonban mindenképp Finnországot említeném, az elmúlt pár évben ugyanis komoly, minőségi fejlődésen ment keresztül az oktatási rendszerük.

Milyen előnyei vannak a külföldi tanulmányutaknak?

Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora:

A külföldi ösztöndíjprogram egyik legnagyobb pozitívuma, hogy egyfajta tartást ad a hallgatóknak, és a diákok újszerű tudással térhetnek haza. Ebből következik, hogy átfogó képük lesz arról, hogy milyen különbségek vannak egy magyar és tegyük fel egy angol egyetem között. Mindemellett kiemelendők a kapcsolatrendszer kiépítésében rejlő lehetőségek: számos diákunkra már külföldi tanulmányútjukon lecsapnak a cégek.

Mennyire járható át a képzési rendszer itthon és külföldön?

Magyarországon túlságosan magasak az egyes szakok által támasztott követelmények, így nálunk még nem indult meg a mozgás a különböző karok között. Ma még elképzelhetetlen, hogy egy közgazdász a műszaki szakterületen szerezze meg a master minősítést, holott külföldön már évek óta működik az átjárás.

Melyik ország oktatási struktúrája állhatna példaként hazánk előtt?

Meglátásom szerint sok mindent tanultunk el a hollandoktól, legfőképpen a felsőoktatás finanszírozhatóságát. A bolognai rendszer bevezetése pedig, úgy vélem, jó irányba tereli a hazai felsőoktatást. Példaként azonban mindenképp Finnországot említeném, az elmúlt pár évben ugyanis komoly, minőségi fejlődésen ment keresztül az oktatási rendszerük. -->