Google-megaprojekt: egyre nagyobb az ellenállás

A lehetséges veszélyeket taglalva a Financial Times idéz egy New York-i jogászprofesszort, aki óriási kockázatokat lát abban, ha a cég kizárólagos jogokat szerezhetne könyvek millióinak digitális közzétételére. Ha valaki a múlt felett ellenőrzést szerez, az a jövőt is befolyása alá vonhatja – hangzik az érvelés.

A Google terve köré felépített ideológiai védelem szerint a nagyvállalat a haladásnak tenne nagy szolgálatokat, ha sok száz millió dolláros kiadást vállalva beszkennelne, majd elektronikus úton ismét közzétenne, jelenleg könyvtárak – esetleg magánszemélyek – polcain porosodó, nagy számú könyvet.

Az érvelés szerint a, még szerzői jogi védelem alá eső, de a kereskedelemben kifogyottnak számító kiadványok elérik az összes amerikai könyv 60 százalékát, nagy részük iránt már olyan csekély lenne az érdeklődés, hogy újabb kiadások nyomtatása gazdaságtalan lenne. Az ilyen munkákat viszont elektronikus úton újra terjeszthetővé lehetne tenni – hangzik az érvelés.

A Google ingyen közzétenne az érdeklődés felkeltésére alkalmas részleteket-szemelvényeket, majd elektronikus fizetés ellenében a teljes művet – letölthető formában – a vevő rendelkezésére bocsátaná. Az elérhető jövedelemből – a mostani tervek szerint – a Google 37 százalékot visszatartana, a többit átutalná a jogokat birtokló kiadóknak vagy magánszemélyeknek.

A megfogalmazott ideológia szerint ezzel egy hatalmas, kihasználatlan szellemi potenciált lehetne ismét mobilizálni. Ezen a ponton azonban belépnek a terv ellenzői szerint, akik úgy vélik, hogy a „kifogyott, de még copyright alá eső” munkák csak az első lépést jelentenék, ami után következnének az ismeretlen szerzők könyvei, az úgynevezett „árva művek”, majd sorra a többiek, mígnem a Google meghatározó pozícióba jutna a teljes könyvpiacon.

Az üzleti konstrukciót bírálók szemében a leginkább az számít vörös posztónak, hogy a tervezett rendezés részeként felállítanának egy „könyv-jogi regisztrációs testületet”, ami – közjogi intézményként – licencet adhatna a Google számára a kifogyottnak minősített könyvek szkennelésére és elektronikus terjesztésére, amivel például az amerikai egyetemek polcain porosodó kiadványok milliói juthatnának a nagyvállalat kezére.

A terv ellenzői ezzel kapcsolatban főleg azt a pontot támadják, amely szerint a jogok rekvirálásával szemben csak a szellemi tulajdon birtokosainak egyértelmű elutasítása (az úgynevezett „opt-out”) lehetne hatásos, holott minden hírverés ellenére is elképzelhető, hogy sokan nem szereznek tudomást az eljárásról.

Ez a rendezés homlokegyenest szembe megy a könyvek szerzői jogainak kezelésére vonatkozó – sok évtizedes – Berni Konvencióval, amely szerint a szellemi tulajdonjogokat a szerzőknek és a kiadóknak nem kell minden országban elfogadtatniuk, elég ezeket egy helyen bejegyeztetni, utána mindenütt érvényesek.

Ezen elv alapján erős európai ellenállás kibontakozását jósolják, a németek már korábban jelezték ellenvetéseiket, a Financial Times pedig idézi a francia kiadók szövetségének (Syndicat National de l’Edition) álláspontját, amely szerint a rendezés legnagyobb vesztesei a nem-amerikai szerzők és kiadók lesznek.

Egy további ellenérv szerint káros lenne, ha kényszerű jog-átruházásnak csak a Google lenne a kedvezményezettje, mert lehetőséget kapna az árak indokolatlan emelésére. További félelmek arra irányulnak, hogy a nagyvállalat esetleg egyedi formátumot vezetne be – hasonlóan az Apple zenei anyagainak korlátozott felhasználhatóságához és az Amazon könyvterjesztő máris létező, speciális szöveges prezentációs technikájához.

Az interneten emellett olyan aggályokkal is lehet találkozni, hogy a tervezett rendezésben és az erről szóló híradásokban nincs szó munkák esetleges elsüllyesztéséről, így az elérhető kollektív tudásanyag esetleges manipulálásáról.

A Google-elleni fellépés időrendben:
-         Szeptember 7-én meghallgatás az Európai Bizottságban
-         Egy kapcsolódó – és precedensre jellegűvé tehető – francia kiadói per tárgyalása
-         Szeptember közepéig jelentést készít az amerikai igazságügy-minisztérium
-         Október elején: meghallgatás az amerikai törvényhozásban