Varga Mihály: "Jövőre meg kell mondanunk mikor akarunk eurót!"

Varga Mihály szerint a 2010-es költségvetés csupán a jövő év első felére tervez. A volt pénzügyminiszter a Gazdasági Rádió Nap Vendége műsorában elmondta: a korábban nem látott tartalékok már tavasszal elolvadhatnak, mivel csak azt a célt szolgálja, hogy a kormány a Parlament jóváhagyása nélkül dönthessen több mint 300 milliárd forintról. A Fidesz alelnöke úgy véli, hogy a kormány a tartalékok duzzasztásával próbálja növelni a választási mozgásterét.

A költségvetésnek kétségkívül meg kellett felelni az IMF követelményeinek, de olyan területekről vontak el pénzt, ahol ezáltal súlyos zavarok keletkezhetnek – vélekedett Varga Mihály. Kiemelte az önkormányzatok 120 milliárdos megvonását, illetve azt hogy úgy szüntetnek meg vasútvonalakat, hogy az semmilyen hosszú távú fejlesztési koncepcióba nem illeszkedik. A 220 milliárdos kormányzati forráscsökkentésnek szerinte nem voltak meg az intézményi és törvényi hátterei. A jövő évi hiányt növelő tételek közé – ám a költségvetésben el nem számolt kiadások közé –sorolja a MÁV és a BKV ügyét, ez akár 300 milliárd forintos lyukat is üthet a költségvetésben. De növelheti a hiányt a kormányzati garanciavállalások lehívása és az árfolyamváltozás negatív következményei. Emellett olyan bevételekkel kalkulál  a kormány, amelyek még egy optimistább 2009-es helyzetre épültek – hangsúlyozta Varga Mihály. Ide tartozhat például a társasági-, az iparűzési- és ingatlanadó helyzete és a munkanélküliség növekedése miatta az SZJA-ból is kevesebb fog befolyni.

A Fidesz szerint nehéz maghatározni a hiánycél várható alakulását, mert több mozgó tétel is van az idei és a jövő évi költségvetésben is. Különböző tételeket a kormány vagy visszamenőlegesen, vagy pedig előre számol el – mondta el Varga Mihály.  Hozzátette: ezek alapján legalább 900 milliárdos eltérés van a jövő évi tervezett költségvetési hiány és a ténylegesen várható adatok között.

Varga Mihály nem osztja a Költségvetési Tanács azon véleményét, amelyet a központi Fideszes módosító indítványhoz fűzött. A javaslatban a Fidesz 300 milliárd forintos átcsoportosítást javasolt a kamatkiadások terhére. A tanács szerint a – csaknem 1200 milliárd forintra tervezett – jövő évi kamatkiadásokat akkor lehetne 300 milliárd forinttal csökkenteni, ha a mostani, 6,-6,2 százalékos állampapírhozamok 1,4-1,6 százalékra zuhannának, ami irreális feltételezés. „ A kormányváltás nagyon fontos emocionális elemeket is meg tud mozgatni, így én ezt nem látom reménytelennek. Abból indultunk ki, hogy 1998-2002 között a tízéves magyar állampapírhozamok majdnem egy szinten voltak az amerikai 10 éves hozamokkal. Varga Mihály bízik abban, hogy lehet áttörést elérni, bízni kell benne, „ha nem tűzünk ki ilyen célokat, soha nem fogjuk elérni” – fogalmazott.

A Fidesz alelnöke még jövőre sem számít növekedésre a magyar gazdaságban. Varga Mihály a Gazdasági Rádió Nap vendége műsorában azt mondta, a gazdasági teljesítmény attól is függ, hogy a jövő évi választásoknál melyik párt kap felhatalmazást a kormányzásra, hiszen a pártok gazdaságpolitikai elképzelései közt jelentősek a különbségek. A volt pénzügyminiszter azonban a 10 százalék feletti munkanélküliség miatt arra számít, hogy a válság tartósabb és mélyebb lesz Magyarországon, mint más – kisebb deficittel rendelkező – országokban.
 
A Fidesz számításai alapján a jövő tavaszi választások után 1,6 milliárd euró marad még az IMF, a Világbank és az Európai Unió által Magyarországnak nyújtott hitelkeretből, amit Varga Mihály szerint célszerű lenne gazdaságfejlesztési célokra fordítani. Az ellenzéki párt már most is rendszeresen tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal a felhasználási lehetőségekről, és az alelnök elmondása szerint „ez a kapcsolat olyan viszonnyá kezd alakulni”, ami egy kormányváltás után lehetővé teszi a tárgyalások mielőbbi elindítását.
 
A szóban forgó 1,6 milliárd euró – vagyis 400 milliárd forint - egy részét a Fidesz egész biztosan tűzoltásra költené – hangsúlyozta az alelnök, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan azonnal el kellene indítani a hosszú távú gazdaságélénkítési lépéseket is. Varga Mihály azt mondta, hogy a Fidesz választási programja még csak most készül, így a pontos terveikről csak később tud beszámolni, de a párt mindenképpen élni szeretne az adócsökkentés eszközével. Az ellenzéki politikus azt is hozzátette, a párton belül még nem döntötték el, hogy adó- vagy járulékcsökkentést hajtsanak végre kormányra kerülésük esetén, de Varga Mihály szerint „az egészségügy problémái miatt csak kisebb mértékben lehet járulékot csökkenteni, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni az adók mérséklésére.”
 
Az alelnök úgy véli, hogy a válság emellett mindenképpen arra kényszeríti a következő kormányt, hogy a beruházások élénkítésével és munkahelyteremtéssel foglalkozzon. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy ma 100 ezer fővel kevesebb a foglalkoztatottak száma Magyarországon, mint a Fidesz kormány utolsó évében volt, a párt ezért a következő négy éves ciklusban szeretne egy millió új munkahelyet teremteni. A volt tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy a hasonló adottságokkal rendelkező Csehországban 1 millió emberrel több dolgozik, ezért csak olyan gazdaságpolitikának van létjogosultsága, ami ezt a különbséget mérsékli a két ország között. Varga Mihály egyben azt is hozzátette, hogy „a Fidesz nem kér türelmi időt”, hatalomra kerülése esetén azonnal nekikezd a változtatásoknak.
 
A Fidesz a lakásépítésre és az otthonteremtésre is nagyobb hangsúlyt fektetne, ez ugyanis hozzájárulhat a gazdaság élénkítéséhez. Varga Mihály szerint azt tűzték ki célul, hogy évente 40 ezer új lakás épüljön, hiszen sem az építőipart, sem a lakásra vágyókat nem lehet cserbenhagyni.

Az ellenzéki politikus az euróbevezetés céldátumának megjelölését is rendkívül fontosnak tartja, mint mondta, a párt „már abban az állapotban van”, hogy kormányra kerülése esetén meg tudja jelölni a céldátumot, „ennek a kormányprogramban szerepelnie kell” és elkezdheti azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a feltételek teljesítéséhez. A Fidesz „stabil forintot” szeretne, az alelnök szerint ugyanis a gazdaság szereplői egy volatilis árfolyammal nehezen tudnak számolni, Varga Mihály azonban pontos kurzust nem kívánt megjelölni.