Államadósság: nincs felső határ?

Néhány napon belül az amerikai szenátus elé kerül az államadósság felső határának 290 milliárd dollárral, 12 394 milliárdra való emelését előíró törvényjavaslat, amelyre szerdán bólintott rá – hajszálnyi többséggel – a képviselőház. Másfél éven belül ez a negyedik emelés, de 2010 elején minden bizonnyal ismét lépnie kell a kongresszusnak, mivel a mostani keretnövelés – a demokrata honatyák egy részének nyomására – elmarad attól, amit a Fehér Ház szükségesnek tart. Így is létfontosságú azonban a 290 milliárdos korrekció, hiszen a jelenleg érvényes eladósodási plafont december 31-éig eléri a washingtoni pénzügyminisztérium, így emelés híján fizetésképtelenné válna az Egyesült Államok.

Miközben az adósságplafon emelését várhatóan támogatni fogja a szenátus, az alsóházban azzal együtt megszavazott újabb gazdaságélénkítő intézkedések könnyen elvérezhetnek, vagy legalábbis egy-két hónapot csúszhat az elfogadásuk. A képviselőházban a republikánusok mellett 38 – „kék kutyaként” emlegetett, fiskális téren konzervatívnak számító – demokrata is nemmel szavazott a 154 milliárdos csomagra, és a felsőházban megfigyelők még nagyobb ellenállásra számítanak.

A részben a bankmentő csomag 787 milliárd dolláros keretének fel nem használt részéből finanszírozandó lépések között szerepelnek autópálya- és egyéb infrastrukturális beruházások, a tanárok és más közalkalmazottak elbocsátását megakadályozó támogatások, valamint a munkanélküli-ellátás meghoszszabbítása is.

Barack Obama elnök szerint a gazdasági kilábalás támogatása érdekében nem szabad „megspórolni” az efféle intézkedéseket. Ugyanakkor Jerry Lewis kaliforniai republikánus képviselő az ellenzék véleményét összegezve úgy fogalmazott: az élénkítő csomag egyszerű karácsonyi ajándék a népnek, amelyet a kínaiaktól felvett újabb kölcsönökből finanszíroz a kincstár. A deficit csökkentésének szükségességét persze az elnök is elismeri, de szerinte azt nem az élénkítő kiadások lefaragásától, hanem az egészségügyi reform hatékonyságjavító hatásától és a képviselők által évről évre kilobbizott helyi jelentőségű projektek szigorú megrostálásától kell várni.

A képviselőház által szintén most jóváhagyott 2010-es védelmi költségvetés – amelynek 636 milliárd dolláros összege nem tartalmazza a kilátásba helyezett afganisztáni csapaterősítések költségét – sem igazán felel meg a takarékosság követelményeinek. A Fehér Ház által feleslegesnek minősített új elnöki szuperhelikopter kifejlesztése ugyan lekerült a napirendről, de több olyan költséges légierő-bővítési projekt is bekerült a büdzsébe, amelyet a védelmi tárca szükségtelennek tart.
Az élénkítés versus deficitcsökkentés dilemmáról folyó vitába a jegybank szerepét betöltő Fed volt elnöke, a máig óriási szaktekintélyként tisztelt Alan Greenspan is beszállt.

Egy minap megjelent interjúban azt mondta, hogy az eddigi állami beavatkozások pozitív hatása messze elmaradt attól, amit a pénzügyi piacok március óta tapasztalható élénkülése hozott a gazdaság számára. Az amerikai monetáris hatóság jelenlegi vezetése a fiskális folyamatokat illetően nem foglalt állást az e heti üléséről kiadott közleményben, de a monetáris politikában megkezdi az óvatos szigorítást. A jövő év első néhány hónapjában leállítják a válságkezelési céllal indított likviditásbővítő akciókat, ugyanakkor a kamatlábak még „hosszú ideig” a jelenlegi, 0–0,25 százalék közötti sávban maradnak. Piaci szakértők ennek alapján arra számítanak, hogy az irányadó ráta csak 2011 első negyedében emelkedhet. Reuters, Bloomberg, FT.com