Megugrott a drágulás üteme
Az év közepi áfa- és jövedékiadó-emelés óta távolodott el az infláció a 3 százalékos cél közeléből, azonban a várt 4 százalékpont körüli emelkedés helyett csak alig felével ugrott meg a drágulás üteme. A háttérben az áll, hogy a drasztikusan beszűkült kereslet miatt nem tudták a fogyasztókra hárítani a cégek az adóemelésből származó költségnövekedést. A változatlan adótartalmú index csupán 1,4 százalékos áremelkedést mutat.
Az eddig rendre a várakozások alatt maradt havi adatokért az élelmiszerek nyomott ára is felelős volt, ebben most némi változás látszik. Havi alapon átlag felett, 0,6, százalékkal emelkedtek a cikkcsoport árai (csak az idényáras termékek miatt), ám ez éves szinten mindössze 3,3 százalékos ártöbbletet jelent. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 10,1 százalékkal drágultak a szeszes italok és a dohányáruk, bár ehhez csak kismértékben járult hozzá a november, nagyrészt a júliusi adóemelés hatása tükröződik benne. Kiugróan drágultak az üzemanyagok is, egyetlen hónap alatt 3,9 százalékkal, éves viszonylatban pedig 8,8-del, itt a világpiaci kőolajárak emelkedése okozza a növekvő feszültséget.
Alig nőtt viszont a háztartási energia ára, tavaly novemberhez képest csak 2 százalékos volt a drágulás. Ez annak köszönhető, hogy a hónap során a távfűtés ára 2,8, a vezetékes gázé pedig 4,5 százalékkal mérséklődött. A jegybank által kiemelten figyelt szolgáltatások körében az éves drágulás átlag feletti, 5,9 százalékos volt, ám ezt elsősorban a közüzemi díjak drasztikus emelkedése okozta: a szemétszállítás 15,7, a vízdíj 11,6, a csatornadíj 11,5 százalékkal drágult.
Az inflációs folyamatok trendje azonban továbbra is kedvező képet fest – vélekedik Eppich Győző, az OTP Bank elemzője. A szakértő szerint két alcsoport kellemes, míg másik kettő kellemetlen meglepetést jelentett: a feldolgozatlan, azon belül is a szezonális élelmiszerek árai jelentősen emelkedtek, csakúgy, mint az üzemanyagokéi. Ezekkel szemben a hatósági árak és az iparcikkek inflációja kedvezőbben alakult a jóslatnál. A monetáris politika terén fenntartja a szakértő korábbi álláspontját: fél százalékpontos vágást tart valószínűnek ebben a hónapban, de vagy ezt követően, vagy 5,5 százaléknál újraértékelheti kamatpolitikáját a monetáris tanács.
Hasonlóan látja a kamatalakulást Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is, aki még jövő év közepére is 5,5 százalékra teszi az irányadó rátát. Még úgy is alacsony inflációs nyomásról beszél a makroelemző, hogy várakozása szerint 5,7 százalékig emelkedhet a tizenkét havi drágulási ütem. Ez is jó két százalékponttal lejjebb van ugyanis annál, mint amit az áfaemelés hatására várt, a novemberi enyhe kiugrást pedig szintén a szezonális élelmiszer és az üzemanyagok árának emelkedésével magyarázta. BD
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.