Alakuló pénzügyi reformok

Ez évben ölthetnek konkrét formát azok a pénzpiaci reformtervek, amelyek a válság 2008-as kirobbanása óta alakulnak. Az Egyesült Államokban és az EU-ban készülő, illetve részben már el is fogadott javaslatok nyomán a pénzügyi cégeknek szigorúbb tőkemegfelelési és -áttételi előírásokra, így végső soron kisebb profitokra kell felkészülniük. Új szabályok várnak az eddig kötöttségek nélkül működő tőzsdén kívüli származékos piacokra, s új korlátokat állíthatnak a jelzálogkölcsönök és egyéb adósságok „csomagokba rendezése” és értékpapírosítása elé. A pénzpiacok egykori fenegyerekei, a fedezeti alapok ugyancsak szigorúbb felügyeletre számíthatnak.

Bár úgy tűnik, egy átfogó reformfolyamat valóban sínen van, ez az év azért kellemetlen meglepetéseket is tartogathat. A legnagyobb kihívást annak biztosítása jelenti, hogy az amerikai és az uniós erőfeszítések ne hozzanak túlságosan eltérő végeredményt. Szakértők szerint elsősorban a G20 feladata lesz, hogy a különböző törvényhozásokat „azonos dallam éneklésére” késztessék. A jelenleg az EU-ban, illetve az Egyesült Államokban napirenden lévő kezdeményezések azonban számos eltérést mutatnak.

A derivatívák szabályozására az amerikai képviselőházban decemberben elfogadott javaslat központi elszámolóházak alkalmazását követeli meg a standardizált, tőzsdén kívüli származékos ügyletek megkötésekor. A hatóságok bizonyos szerződéseknél maximálhatják a pozíciók nagyságát. Az Európai Bizottság az év közepén hasonló javaslatok megtételére készül, ám várhatóan kevésbé lesz határozott annak megkövetelésében, hogy az ügyletek lehető legnagyobb körét tőzsdéken bonyolítsák le. Az EU-ban egyelőre kérdéses, hogy egyes vállalatok kaphatnak-e felmentést a klíring alól (az Egyesült Államokban például a légitársaságok esetében ez elképzelhető), és várhatóan nem korlátozzák a klíringházak tulajdonlását (az amerikai verzió szerint viszont pénzügyi cégek legfeljebb 20 százalékos részesedést szerezhetnének).

A származékos ügyletekkel kapcsolatos uniós direktívatervezet persze még jelentősen is módosulhat azt követően, hogy munkába áll az új belső piaci biztos, a francia Michel Barnier. Múlt heti meghallgatásán az Európai Parlamentben Barnier nem rejtette véka alá, mennyire fontosnak tartja a derivatívokkal kapcsolatos spekulációk letörését. A politikus „már-már félelmetesnek” nevezte a 450 ezer milliárd dolláros, tőzsdén kívüli származékos piacon mozgó összegeket, egyenesen „botrányosnak” bélyegezve a mezőgazdasági nyersanyagok piacára jellemző spekulációt.

A pénzügyi felügyelet terén ugyanakkor az uniós fogadkozások ellenére is a tengerentúlon körvonalazódik a nagyobb szigor. A képviselőház által a rendszerszintű kockázatok kezelésére felállítani javasolt testület ugyanis akár a bankok feldarabolására is javaslatot tehetne, míg az uniós kormányok által már elfogadott (de még az Európai Parlament jóváhagyására váró) terv szerint létrejövő új szabályozó hatóságok egyikének sem lenne ilyen jogosítványa. Az amerikai törvényhozás alsóháza a jelzáloghiteleket, a hitelkártyákat és az egyéb pénzügyi termékeket felügyelő fogyasztóvédelmi ügynökség felállítását tervezi; igaz, ezt a lépést nemcsak az EU nem tenné meg, de az Egyesült Államok szenátusának is vannak kétségei. BÁ

A javaslat hatálya alá 15 nem amerikai pénzintézet esne, és az uniós bankok közül minden bizonnyal a Deutsche Bankot érintené a legsúlyosabban. Egy elemzői becslés szerint a német társaságnak több mint 550 millió dolláros pótlólagos adókötelezettsége keletkezne.

Az amerikai tervet Német-, Franciaország és Nagy-Britannia vezetői egyhangúlag elítélték. Támogatólag nyilatkozott viszont arról Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója. Szerinte az ugyanis azt jelzi, hogy még kitart a „politikai lendület” a bankok megregulázása terén.

A javaslat hatálya alá 15 nem amerikai pénzintézet esne, és az uniós bankok közül minden bizonnyal a Deutsche Bankot érintené a legsúlyosabban. Egy elemzői becslés szerint a német társaságnak több mint 550 millió dolláros pótlólagos adókötelezettsége keletkezne.

Az amerikai tervet Német-, Franciaország és Nagy-Britannia vezetői egyhangúlag elítélték. Támogatólag nyilatkozott viszont arról Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója. Szerinte az ugyanis azt jelzi, hogy még kitart a „politikai lendület” a bankok megregulázása terén.-->