Hogyan vásárolunk a válság óta?

Azt már előzetesen is jelezték szakértők, hogy az élelmiszerek súlya megnőhet a kiadásokon belül, habár ennyire látványos változásra talán még ők sem számítottak. A kiskereskedelmi forgalomban a 2005-ös 36,1 százalékról 41,2-re emelkedett az élelmiszerek súlya a tavalyi első tíz hónap KSH-statisztikája alapján. Ez azonban átmeneti jelenségnek tekinthető, ha újra beindul a növekedés, valószínűleg ez az arány is újra csökken.

Általánosan is megfigyelhető, hogy minél fejlettebb egy ország, annál kevesebbet költenek a lakosok élelmiszerre.

A forgalom változásai nem egyformán érintik a termékkategóriákat és a kereskedelmi csatornákat – mondta Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója. A vásárlói kosár összetételében is jelentős változás következett be, például számos élvezeti cikk mennyiségben mért forgalma csökkent 2008 októbere és 2009 szeptembere között – tette hozzá. A vélemények megoszlanak arról, hogy piacunkon a javuló tendenciák mikor, hogyan jelennek meg. Ezt igazolja a közeljövő megítéléséről a Nielsen szeptember–októberi online felmérése, amelyet 54 országban, köztük hazánkban végeztek.

A Nielsen által megkérdezett minden ötödik honfitársunk véli úgy, hogy Magyarország a következő tizenkét hónap során kikerül a gazdasági válságból – fűzte hozzá a vezető.
A bútorok, háztartási cikkek és építőanyagok szinte ugyanakkora mértékben veszítettek teret a vásárlói kosárban, mint amenynyit az élelmiszerek nyertek. Itt a legfőbb hatása az építések viszszaesésének lehetett, főként a második fél évtől kezdve. Emellett lényeges változás következett be a gyógyszerek és az illatszerek piacán is, meglepő módon mindkettő jelentős növekedést mutat. Ebben ráadásul az influenzajárvánnyal kapcsolatos költések még alig érzékelhetők, mivel csak a tavaly októberig terjedő időszakra vannak tényadatok. Kis súlyú termékkörökről van szó, ám a részesedés változása így is több mint egy százalékpontos.

A tartós fogyasztási cikkek, ezen belül is az autók iránti kereslet csökkenése volt a legdrasztikusabb változás a válság begyűrűzését követően. Ezt a statisztika a kiskereskedelmen kívül kezeli, de annyit lehet tudni, hogy az eladott mennyiségben 60 százalékos volt a zuhanás. A hitelezés visszaszorulása ezt a szegmenst érintette a leghátrányosabban, mivel az eladások nagy része jellemzően hitelből finanszírozott. Ez alapján arra is számíthatnánk, hogy amint elkezdődik a kilábalás, helyreáll a korábbi rend, ám egy ilyen jelentős zuhanás után évekre lehet szükség, hogy ismét a korábbi nagyságát elérje a piac. Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint ez be sem fog következni addig, amíg az alternatív, azaz környezetkímélő hajtásmódok el nem terjednek.

Szintén megnövekedett az üzemanyagok relatív súlya a költésekben, pedig az átlagár a tavalyi év során nem is volt magasnak nevezhető. Úgy tűnik, többet használták a magyarok az autóikat, de szerepet játszhatott a szomszédos országokból ideáramló bevásárlóturizmus is. A szigorodó környezetvédelmi normák nyomán csökkenő üzemanyag-fogyasztás pedig hosszabb távon folyamatosan csökkenő keresletet indokolna. Szintén ilyen csökkenő tendencia figyelhető meg a könyvek és újságok terén, amelyet szintén nem elsősorban a válság, sokkal inkább az elektronikus média előretörése magyaráz.

A magyar napi fogyasztási piac a GfK Magyarország felmérése szerint 2008 utolsó negyedéve óta mutat szűkülést. Ennek három okára mutatott rá Kovács Krisztina, a piackutató cég Háztartás paneljének vezetője: a vásárolt mennyiség mellett változott az ár és a termékszerkezet is. Utóbbi pedig nemcsak a kategóriák közötti, de egy kategórián belüli szerkezetet is jelenti, ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy az olcsóbb helyettesítő terméket választják a vásárlók.

Ez a folyamat már évek óta, még a válság begyűrűzése előtt is megfigyelhető volt, azonban a tavalyi harmadik negyedévben drasztikusan felgyorsult – mutatott rá a szakértő. Míg az első fél évben a vásárolt mennyiség csökkenése dominált, mostanra a szerkezet módosulása lett erőteljes. Azt nehéz megmondani, hogy ez a tendencia visszafordul-e és mikor, vannak azonban olyan változások, amelyek valószínűleg kitartanak a következő években is, mivel a vásárlók mentalitása alakult át. Erre példa az otthon töltött idő növekedése, így az ezzel kapcsolatos termékek (például az otthoni étkezés alapanyagai) iránti kereslet megnövekedett. A saját kezűleg is elvégezhető feladatokra ritkábban hívnak az emberek szakembert, illetve igyekeznek ritkábban lecserélni a tartós fogyasztási cikkeket. Az otthon szépítésére viszont többet fordítanak mindebből adódóan az emberek – emelte ki a szakember.