Tovább romló álláshelyzet

Érdemi csökkenésre másfél éven belül nem látszik komoly esély.
Rekord ide vagy oda, a mostani munkanélküliségi ráta még mindig mesterségesen alacsonynak tekinthető a recesszió fényében. „A foglalkoztatás még mindig nem igazodott teljesen a termelés visszaeséséhez, ez részben a munkaerőpiac rugalmatlanságára vezethető vissza, részben arra, hogy a kormányzati támogatások révén hirtelen elterjedt a részmunkaidős foglalkoztatás” – véli Nick Kounis, a Fortis Bank elemzője.
A közgazdászok arra is felhívják a figyelmet, hogy Európában a válságciklusok során korábban is mindig sokkal lassabban reagált a munkanélküliség a termelés visszaesésére, mint az USA-ban. Az EU-ban a GDP-ciklus mélypontját átlagosan öt negyedévvel követi a foglalkoztatási mélypont, az Egyesült Államokban csak egy negyedév a fáziseltolódás. Az USA-ban a GDP-mélypontot követően átlagban négy negyedévvel később már csökkenni kezd a munkanélküliség, az EU-ban viszont átlagban tíz negyedév a különbség.
Magyarországon a 2000-es évek végén európai összehasonlításban is kedvezőnek számított a munkanélküliségi ráta, az akkoriban 6 százalék körül is járó mutató azonban már a válság előtt emelkedni kezdett. A tendencia megfordulását szakértők az egyre romló versenyképességi pozícióval magyarázták, ráadásul a beérkező külföldi tőke tovagyűrűző hatása is korlátozott maradt, arányaiban kevés munkahelyet teremtett. Sokan ezt a nem megfelelő számban és minőségben rendelkezésre álló munkaerővel is magyarázzák. Tény, hogy a foglalkoztatási szintünk Európában az egyik legalacsonyabb, a 15–64 éves lakosság körében is alig haladja meg a 60 százalékot.
A válság 2008. őszi eszkalálódása némileg tovább rontott a foglalkoztatási helyzeten, a munkanélküliség 10 százalék közelébe ugrott. E körül stagnált közel egy évig, majd belépett a két számjegyű régióba is, a rendszerváltás utáni válságot idézve. Hogy nem emelkedett még meredekebben az állástalanság szintje, azt részben a közmunkaprogramok felpörgetésének köszönhetjük, amely mögött az a szándék áll, hogy a segélyből élőket visszatereljék a munka világába.
Nem tartja megváltoztathatatlan adottságnak az alacsony magyar foglalkoztatási szintet Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. Már a válság előtti időszakban is kezdték felismerni a döntéshozók a problémakör fontosságát, és megindult a közös gondolkodás az ügyben, ennek persze nem tett jót a kívülről érkező sokk.
A Fidesznek egyébként már az előző választási kampányban is az egyik központi témája volt a foglalkoztatás – jegyezte meg Kondrát. A szakember alapesetben a munkaerő-piaci helyzet stabilizálódását vetíti előre, majd legkorábban 2011-től enyhe javulást vár. Ez azonban csak akkor érvényes, ha életképesnek bizonyul a nyugati gazdaságokban kibontakozni látszó fellendülés. VG