Tovább romló álláshelyzet
Rekord ide vagy oda, a mostani munkanélküliségi ráta még mindig mesterségesen alacsonynak tekinthető a recesszió fényében. „A foglalkoztatás még mindig nem igazodott teljesen a termelés visszaeséséhez, ez részben a munkaerőpiac rugalmatlanságára vezethető vissza, részben arra, hogy a kormányzati támogatások révén hirtelen elterjedt a részmunkaidős foglalkoztatás” – véli Nick Kounis, a Fortis Bank elemzője.
A közgazdászok arra is felhívják a figyelmet, hogy Európában a válságciklusok során korábban is mindig sokkal lassabban reagált a munkanélküliség a termelés visszaesésére, mint az USA-ban. Az EU-ban a GDP-ciklus mélypontját átlagosan öt negyedévvel követi a foglalkoztatási mélypont, az Egyesült Államokban csak egy negyedév a fáziseltolódás. Az USA-ban a GDP-mélypontot követően átlagban négy negyedévvel később már csökkenni kezd a munkanélküliség, az EU-ban viszont átlagban tíz negyedév a különbség.
Magyarországon a 2000-es évek végén európai összehasonlításban is kedvezőnek számított a munkanélküliségi ráta, az akkoriban 6 százalék körül is járó mutató azonban már a válság előtt emelkedni kezdett. A tendencia megfordulását szakértők az egyre romló versenyképességi pozícióval magyarázták, ráadásul a beérkező külföldi tőke tovagyűrűző hatása is korlátozott maradt, arányaiban kevés munkahelyet teremtett. Sokan ezt a nem megfelelő számban és minőségben rendelkezésre álló munkaerővel is magyarázzák. Tény, hogy a foglalkoztatási szintünk Európában az egyik legalacsonyabb, a 15–64 éves lakosság körében is alig haladja meg a 60 százalékot.
A válság 2008. őszi eszkalálódása némileg tovább rontott a foglalkoztatási helyzeten, a munkanélküliség 10 százalék közelébe ugrott. E körül stagnált közel egy évig, majd belépett a két számjegyű régióba is, a rendszerváltás utáni válságot idézve. Hogy nem emelkedett még meredekebben az állástalanság szintje, azt részben a közmunkaprogramok felpörgetésének köszönhetjük, amely mögött az a szándék áll, hogy a segélyből élőket visszatereljék a munka világába.
Nem tartja megváltoztathatatlan adottságnak az alacsony magyar foglalkoztatási szintet Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. Már a válság előtti időszakban is kezdték felismerni a döntéshozók a problémakör fontosságát, és megindult a közös gondolkodás az ügyben, ennek persze nem tett jót a kívülről érkező sokk.
A Fidesznek egyébként már az előző választási kampányban is az egyik központi témája volt a foglalkoztatás – jegyezte meg Kondrát. A szakember alapesetben a munkaerő-piaci helyzet stabilizálódását vetíti előre, majd legkorábban 2011-től enyhe javulást vár. Ez azonban csak akkor érvényes, ha életképesnek bizonyul a nyugati gazdaságokban kibontakozni látszó fellendülés. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.