Miközben ugyanis Kelet- és Közép-Európa még mindig meglehetősen sebezhető a világgazdasági válság következményeként, számos országban a közelgő választások is fokozzák a bizonytalanságot. 2010 első és rögtön a legnagyobb piaci kockázatokat hordozó politikai eseménye a január 17-i ukrán elnökválasztás lesz.
A sorban azután a tavasz-nyár folyamán a magyar, a cseh, majd a szlovák parlamenti választás, illetve ősszel a lengyel elnök- és a lett parlamenti választás következik.
Az elemzők már régóta egyetértenek abban, hogy a régió alighanem a globális válság legsúlyosabb áldozata, és országai jelentős szerkezeti reformokra szorulnak. Különösen igaz ez a tavaly mintegy 15 százalékos GDP-visszaesést elszenvedett Ukrajnára, amely a szuverén hitelkockázati biztosítások (CDS) felára alapján az államcsőd veszélyének leginkább kitett országok közé tartozik, és ahol a politikai belharcok már hónapok óta megbénítják a parlamenti döntéshozatalt.
Kijev 2008 novembere óta több mint 11 milliárd dollár értékű segítséget kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), ám a pénzintézet a tavalyi év végén felfüggesztette a hitelprogramot, megtagadva egy 3,8 milliárd dolláros részlet folyósítását. Az IMF azt követően döntött így, hogy a parlament és az államfő a kormány akaratával szembemenve megemelte a minimálbért. Dominique Strauss-Kahn, a valutaalap vezérigazgatója azt mondta, hogy az együttműködés Kijevvel csak az elnökválasztás után folytatódhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.