Zuhanás és fellendülés között

Elvesztegetett-e Magyarország egy évtizedet vagy sem? – bár különböző megközelítésből, ám mégis ugyanazt a kérdést járták körül a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tegnapi fórumán felszólalók.

2010.01.29, 05:00

Csaba László közgazdász válasza határozott „igen” volt, mivel előrejelzése szerint hazánk teljesítménye csak 2014-re éri el a 2005-ös szintet. A Közép-európai Egyetem professzora leszögezte: a jelenlegi kormány teljesítette azon vállalását, miszerint megőrzi a költségvetés egyensúlyát, és elejét veszi a válság elmélyülésének. Mindezzel azonban csak a zuhanás sebességét lehetett csökkenteni, a fellendülés elindításáról egyelőre szó sincs – fogalmazott a szakember. Ehhez ugyanis hosszabb távra szóló célkitűzéseket, reformokat kell felvázolni, többek között ki kell jelölni az euróbevezetés céldátumát.

Ez utóbbi jelentőségét emelte ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, aki szerint ugyanakkor túlzás elvesztegetett évtizedről beszélni. Előadásában emlékeztetett: az utóbbi tíz év során Nyugat- és Közép-Európában a harmadik leggyorsabb fogyasztásnövekedés Magyarországon következett be, a reálbérek 40, a reálnyugdíjak pedig 49 százalékkal magasabbak, mint 2000-ben. Az állami pénzügyek szemszögéből azonban nagyobb jelentősége van annak, hogy a 2008-as 6 százalékos finanszírozási igény tavaly 3 százalékos finanszírozási képességgé, vagyis többletté alakult.
Mindezek alapján Vértes András úgy véli: fegyelmezett költségvetési gazdálkodással új lehetőségek nyílnak meg Magyarország előtt, ám ehhez valóban újabb reformokat kell megvalósítani az állami szféra több területén. A kutató szerint az idén 4 százalék alatt maradhat az államháztartás hiánya, jövőre pedig leszorítható a 3 százalékos küszöb alá. Kérdés, hogy a jó eséllyel nyár elején kormányt alakító Fidesz milyen terveket dédelget ezen a területen – figyelmeztetett Vértes András.
Amennyiben valóban sor kerül az állami cégek konszolidációjára, akkor a hiány valóban elszabadulhat. Ha azonban ez valós reformokkal társul, amelyek ígéretes makropályát vetítenek előre a következő évekre, jó eséllyel a pénzpiacok és a nemzetközi szervezetek is rábólintanak egy 5-5,5 százalék körüli 2010-es deficitre.
Vértes András figyelmeztetett: az idén minden eurózónatag legalább egy maastrichti feltételt megsért, és legkorábban 2014-re lesznek képesek korrigálni e „kihágásokat”. A zuhanásnak ugyan vége, ám a GDP-volumen csak 2012-re éri el a korábbi szintet – tette hozzá.
A krízis valóban a végét járja, ám egyelőre nem tudjuk, mi következik ezután – fogalmazott Csaba László is. Szerinte a jövőben nem válságkezelő politikára van szükség, hiszen további milliárdokat nem lehet a gazdaságba pumpálni, az államadósságok mértéke ugyanis már ma is ijesztő. Hangsúlyozta: a pénzügyi szabályok szigorítása mellett elejét kell venni az államosítási és piacvédelmi törekvéseknek. KR