A németek kivágnák Athént az euróövezetből

A németeknek általában is több mint kétharmada ellenzi Görögország pénzügyi kisegítését, sőt, a lakosság többsége azon a véleményen van, hogy Görögországot szükség esetén ki kell zárni az euróövezetből - ez pedig egy közvélemény-kutatás eredménye, amely egy másik vasárnapi napilapban, a Bild am Sonntagban jelent meg.

A német kormánykoalíció kisebbik pártja, a szabad demokrata FDP parlamenti frakciójának vezetője a Welt am Sonntagnak nyilatkozva kijelentette: a probléma megoldása nem jelentheti Görögország pénzügyi megsegítését. Otto Fricke szerint a német adófizetők pénzét mindenképp távol kell tartani az ügytől.

A nagyobbik koalíciós partner, a konzervatív CDU/CSU Bundestag-beli frakcióvezető-helyettese pedig feltette a kérdést: "Ha most elkezdjük, hol hagyjuk abba?" Michael Fuchs szerint a görögöknek maguknak kell megoldaniuk házi feladatukat. "Hogyan magyarázzam el munkanélküli segélyre szoruló németeknek, hogy egyetlen centtel sem kaphatnak többet, miközben a görögök már 63 évesen nyugdíjba mehetnek?" - tette hozzá. Ezzel arra utalt, hogy az előző Merkel-kormány 67 évre emelte a nyugdíjkorhatárt 65 évről, hogy az EU előírásainak megfelelően csökkenteni tudja az államháztartási hiányt.

Németországnak a gazdasági világválság előtti utolsó "békeévben", 2007-ben a hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékát kitevő államháztartási többlete volt egyebek közt kemény adóemelésből is. Ugyanabban az évben a görög hiány 3,7 százalékos volt. Az Európai Bizottság tavalyról 3,4 százalékos hiányt becsül Németországban, és 12,7 százalékos hiányt Görögországban.

Neves közgazdászok szintén óvtak attól, hogy segélyeket fizessenek Görögországnak. "Ezáltal az egész építmény meginoghat" - vélekedett az Európai Központi Bank egyik vezető gazdasági szakértője, Otmar Issing. Úgy vélte, elsősorban Görögországnak kell intézkednie, és ezügyben az általa nagyvonalúnak tartott görög nyugdíjrendszerre utalt.

A belgiumi Löwen egyetemének valutaszakértője ugyancsak elutasította Görögország megsegítését. Paul De Grauwe szerint olykor a rossz és a még rosszabb között kell választani. A szakértő szerint ugyanakkor az már biztos, hogy az euróövezetet megalapozó stabilitási paktum "gyakorlatilag halott."

Az újságnak nyilatkozó más szakértők szerint is Görögország megsegítése egyfajta láncreakciót indíthat el. "Ha egyszer elkezdjük, Portugáliának vagy éppen Spanyolországnak sem tudunk majd nemet mondani" - mondta Charles Wyplosz francia külgazdasági szakértő. Az euróövezethez tartozó országok kormányai olyasmit kezdenének el, ami rémálommá válhat - fűzte hozzá a francia szakértő.

A Harvard Egyetem közgazdászprofesszora, Ken Rogoff - az IMF volt fő közgazdásza - szintén a Welt am Sonntagnak nyilatkozva viszont arra figyelmeztetett, hogy "eljön az idő, amikor Németországnak is meglesz a maga ''görög tragédiája''. Nem lesz olyan súlyos, mint Görögországban, de fájni fog" - mondta, emlékeztetve, hogy a német közfinanszírozás sincs már fenntartható pályán. Az Európai Bizottság idén a GDP 5,0 százalékának, jövőre a 4,6 százalékának megfelelő hiányra számít Németországban, magasan a legföljebb 3 százalékos EU-korlát fölött.

Rogoff a realitásokra is figyelmeztetett, nevezetesen arra, hogy Görögország segítése elkerülhetetlennek tűnik. "Ha Németország nem kész kidobni Görögországot az euróövezetből, akkor kénytelen segíteni" - magyarázta.