2009-ben az ipari termelés volumene 17,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2008-ban. Az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2009 decemberében 1 százalékkal nőtt, munkanaphatástól megtisztítva 1,4 százalékkal csökkent.
Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index decemberben 5,8%-kal mérséklődött. 2009-ben az ipari termelés előző évhez mért 17,7%-os csökkenése több éves mélypontot jelent.
Hasonló arányú visszaesést 1991-ben regisztráltunk (18,4%), éves szinten pedig 1992-ben volt utoljára csökkenés (9,7%). 2009 folyamán az ipari kibocsátást két eltérő dinamikájú félév alakította: a második félévben a visszaesés lassult, mintegy fele volt az első félévinek. Novemberben a csökkenés már 8% alá került, de az egész éves visszaesést csak a decemberi kismértékű, 1%-os emelkedés törte meg, amihez a rendkívül alacsony előző évi bázis és a munkanaphatás egyaránt hozzájárult.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2009 decemberében a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva idén először emelkedett (3,1%-kal). A csekély súlyú bányászat termelése gyakorlatilag a felére süllyedt (52,9%), ebben a magas bázis is szerepet játszott. Az év utolsó hónapjában az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 3,4%-kal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakinál.
A feldolgozóipari alágak többségében az előző év decemberének alacsony bázis hatása is érvényesül. A jelentősebb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét kitevő számítógép,
elektronikai, optikai termék gyártása 18,6%-kal nagyobb volt a 2008. decemberinél. Az alágon belül a legnagyobb növekedést az elektronikus fogyasztási cikk gyártása alágazatban regisztráltuk. A feldolgozóipari termelés több mint egyhatodát képviselő járműgyártás kibocsátása 9,7%-kal haladta meg a 2008. decemberit. Az alág növekedését az alkatrészgyártás számottevő bővülése, illetve a közútigépjármű-gyártás előző havihoz képest kisebb mértékű csökkenése eredményezte. A harmadik legnagyobb súlyú alág, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,7%-kal nőtt.
Számottevő volumenbővülés figyelhető meg a kisebb súlyú alágak közül a vegyi anyag, termék (21,7%), valamint a gyógyszer gyártásában (17,4%), elsősorban az értékesítés kedvező alakulásának köszönhetően. 2009-ben az ipar nemzetgazdasági ágazatai közül a csekély súlyú bányászat termelése 11,3%-kal csökkent. Az energiaipar hasonló mértékben, 11%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a
gazdasági válsággal összefüggően lecsökkent energiaigény miatt.
A feldolgozóipari termelés volumene 2009 egészét tekintve 18,4%-kal alacsonyabb volt az előző évinél (2008-ban még csak 0,6%-os mérséklődés volt), ez az első félév 24, illetve a második félév 12%-os
mérséklődésének az eredője. 2009-ben a feldolgozóipar 13 alága közül csupán a kis súlyú egyéb feldolgozóiparban figyelhető meg termelésbővülés (1,6%). A három legnagyobb súlyú alág közül a
leginkább a járműgyártás kibocsátása esett vissza: közel 30%-kal; a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ennél kisebb mértékben, 14,6%-kal csökkent. Az év folyamán az élelmiszer-, ital- és
dohánygyártás éves szintű, 2,1%-os volumencsökkenése egyenletesebb teljesítményt takar: 6% alatti mérséklődés egyik hónapban sem figyelhető meg, három hónapban pedig növekedés volt. A két gépipari alágban a gazdasági válság hatása szinte egész évben kitartott, csak az utolsó egy-két hónapban regisztráltunk növekedést. Ez utóbbi jelenség az ágazatok többségét hasonlóképpen érintette.
2009-ben az ipari export jelentősen, 18,7%-kal csökkent az exportkereslet drasztikus visszaesése következtében, decemberben 5,4%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A
külpiaci értékesítés csökkenési üteme negyedévről negyedévre mérséklődött, a negyedik negyedévben már 5% alá lassult. 2009-ben a teljes ipari értékesítés 49%-a, a feldolgozóipari értékesítés 68%-a került
exportra. 2009-ben a feldolgozóipari export 18,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, decemberben 6,4%-kal meghaladta a 2008 decemberit. Az év utolsó hónapjában a feldolgozóipari export közel
háromtizedét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék kivitelében idén először növekedést regisztráltunk (13,3%). A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export több mint egy ötödét adó
járműgyártás exportvolumene is jelentősen, 15,5%-kal nőtt.
Az ipar belföldi értékesítése 2009-ben 12,6, decemberben 9,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar hazai eladásai az év egészét tekintve közel 15, decemberben
10,3%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól, ami elsősorban az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítói hálózatait érintő megrendelések, valamint a lakossági és beruházási kereslet visszaesésével függ össze. Hasonlóan az előző évekhez, a feldolgozóipar legnagyobb alága, a belföldi értékesítés közel háromtizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása hazai eladásaiban 2009-ben visszaesés (4,7%), decemberben gyakorlatilag stagnálás figyelhető meg.
A feldolgozóipar hazai értékesítésének egyhatodát adó kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás belföldi eladásaiban 2009-ben 6,5, decemberben
mintegy 30%-os volumencsökkenés következett be.
2009 decemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 7%-kal növekedett 2008 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 7,8, az új belföldi rendelések 3,1%-kal
emelkedtek. Az összes rendelésállomány 12,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2009-ben (11,5%-os létszámcsökkenés mellett) 7,1%-kal alacsonyabb volt az előző év azonos
időszakinál. Az előző évhez képest az ipari termelés 2009-ben Magyarország minden régiójában visszaesett. A legnagyobb mértékű volumencsökkenést Közép-Dunántúlon (25,6 %), a legkisebbet Észak-Alföldön (7,4%) regisztráltuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.