Ennek érdekében Fredrik Reinfeldt miniszterelnök a napokban nekik is adócsökkentést ígért. Svédországban ugyanis a nyugdíjak – minden más jövedelemhez hasonlóan – adókötelesek.
Az aktív keresők és a vállalkozások számára a kormány már ebben a választási ciklusban végrehajtotta az előző kampányban beígért adócsökkentést. A nyugdíjasok megnyerése fontos a polgári párt számára, hiszen Svédország lakosságának 20 százaléka, vagyis 1,8 milliónyian részesülnek valamilyen formában nyugdíjban: 500 ezer fő betegségi vagy korengedményes, míg 1,3 millió öregségi nyugdíjat kap. (Svédország kilencmilliós lélekszámú, ebből a felnőtt lakosság hatmillió fő).
Az adócsökkentés kilátásba helyezése a legjobbkor jött, hiszen előrejelzések szerint a svéd nyugdíjak nominális értéke a válság miatt bekövetkezett viszszaesés után csak 2014-re éri el a 2009-es szintet. Amennyiben a jövedelem után számított nyugdíj 2009-ben 14 ezer korona volt (371 ezer forint), akkor az idén 3 százalékos csökkenéssel kell számolni, jövőre pedig további 2,9 százalékkal lesz kevesebb a nyugdíj, ez havi 130 koronát (3445 forint) jelent az elkövetkezendő két évben. 2012-ben azonban várhatóan 1,7 százalékos emelés következik be – tette közzé számításait a nyugdíjasok számára közelmúltban létrehozott új hatóság, a Pensionsmyndighet. 2013-ban további, 3,4 százalékos növekedés várható, de a nyugdíjak nominális értéke csak a 2014-ben végrehajtandó, 3,1 százalékos emeléssel haladja meg a 2009-es szintet.
Az értékvesztés oka, hogy a svéd nyugdíjalapokban lévő pénzeket a tőzsdén forgatják, és a tőzsdei hatások a nyugdíjak öszszegének megállapításánál egyéves eltolódással jelentkeznek. A rendszer lényege, hogy ne fizessenek ki több pénzt, mint a befizetett nyugdíjjárulékok és azok hozama, vagyis amennyi valójában a nyugdíjrendszerben van. A 2008-as tőzsdei zuhanás hatása így az idén jelentkezik: eredetileg 4,5 százalékkal kellett volna csökkenteni a nyugdíjakat. 2009 azonban kiemelkedően jó tőzsdei év volt, és az előrejelzések szerint az idei is az lesz, legalább 10 százalékos emelkedéssel számolnak. Így a nyugdíjak kiszámításánál inkább az elmúlt három év átlagát vették alapul.
A kiegyenlítésre (jelen esetben csökkentésre) akkor kerül sor, amikor a nyugdíjrendszer adósságai (vagyis a kifizetések) meghaladják a bevételeket.
A kiegyenlítésre (jelen esetben csökkentésre) akkor kerül sor, amikor a nyugdíjrendszer adósságai (vagyis a kifizetések) meghaladják a bevételeket. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.