Nyomtalan trükkök a 2006-os büdzsében

Meghamisított vagy titokban tartott-e az akkori pénzügyi kormányzat adatokat a 2006-os költségvetés alakulásáról a tavaszi országgyűlési választások idején – e kérdés tisztázásának futott neki egy minapi bírósági ítélet apropóján az Országgyűlés költségvetési bizottsága. Biztos válasz azonban nemcsak a politikai adok-kapokban bővelkedő ülésen nem született, azt ugyanis még az adatok alapján is nehéz megállapítani, hogy az előrejelzések félrecsúszásában tetten érhető-e a tudatosság.

- Több száz- vagy akár ezermilliárd forintos különbség is volt a 2006-os választások előtt a kormány által közölt költségvetési adatok és a valóság között, és mindez súlyos károkat okozott hazánknak – fogalmazott bevezetőjében Varga Mihály, a költségvetési bizottság elnöke, aki szerint éppen ezért vált szükségessé a testület összehívása. A meghívó szerint „az államadósságról, a költségvetés hiányáról és a kormányzati szektor hitelfelvételeiről szóló kimutatások, prognózisok valódiságáról” szóló ülésre várták többek között Gyurcsány Ferenc ex-kormányfőt, Veres János egykori és Oszkó Péter jelenlegi pénzügyminisztert, valamint Belyó Pált, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökét. Ők végül nem jelentek meg, a pénzügyi tárcát Katona Tamás akkori és jelenlegi államtitkár, a KSH-t pedig Bagó Eszter elnök-helyettes képviselte.

Az ülésnek az is apropót adott, hogy múlt hét szerdán Balsai István, a Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója feljelentés tett Gyurcsány és Veres ellen a 2006-os államháztartási adatok titokban tartása kapcsán. Ekkor szőtte bele a költségvetésről szóló vitába azt a szálat, mely szerint a Fővárosi Ítélőtábla Langmár Ferenc újságíró korábbi feljelentése alapján decemberben jogerősen megállapította, hogy „súlyos mértékben megsértették az adatvédelmi törvény azon rendelkezését, amely az adatok nyilvánosságra hozatalát rendeli el”, és kötelezte a KSH-t, hogy tegye közzé az uniós társintézményének már megküldött adatokat.
Bár ez mind így igaz, a döntés valójában „csupán” arról szól, hogy a KSH által az Eurostat számára készített, a magyar költségvetésről szóló jelentésnek a még nem véglegesített első vázlata is közérdekű adatnak minősül, így a jövőben már ezeket is közzé kell tenni. A 2006-os év tekintetében ennek annyi jelentősége van, hogy az adatokat nem április 14-én, hanem március 31-én tárta volna a közvélemény elé a KSH. Ha azonban szemügyre vesszük az azóta már elérhető jelentéseket, arra jutunk, hogy a 2006-os államháztartási főszámok tekintetében a két dokumentum között semmiféle eltérés nem mutatkozik.

A tegnapi ülésen tehát Katona Tamás PM-államtitkár joggal szögezte le többször is, hogy a decemberi ítéletnek nem sok köze van az adatok meghamisítása körüli vitához. Lévén, mert a fontos adatok megegyeznek a két jelentésben, valamint mert az ezekben szereplő számok és a „valóság” közötti kapcsolatot az ítélőtábla nem is vette górcső alá.
Ez a kérdés ugyanis már egészen más lapra tartozik. Tény, ami tény: a PM éves hiány-előrejelzése és a KSH-jelentésekben szereplő számok megegyeznek, vagyis megfelel a valóságnak Katona Tamás azon tegnapi kijelentése is, miszerint a deficit várható mértékét a kormány már az év elején bemutatta, és az márciusig alig változott.

A központi költségvetésben 1531 milliárd, az államháztartás egészében pedig 1546 milliárd forintos éves deficitet vártak a József nádor téren, mind a januári, mind az április 10-i adatközlésben – egy nappal a választások első fordulója után. Sőt, az éves hiánycél csak júniusban emelkedett meg.

A szokásos költségvetési adatközlés április 10-ére időzítésében annyi tudatosság tételezhető fel, hogy ebből már világosan kiderült: az első negyedéves hiány majd’ százmilliárd forinttal magasabb lett, 698 milliárd helyett közel 790 milliárd forint. A PM-ben akkor ezt a pályázati kifizetések gyorsulásával, a 25-ről akkor 20 százalékra csökkenő áfával, valamint az először teljes évre biztosított 13. havi nyugdíj első felének kifizetésével magyarázták.

Bár az akkori PM-közlemény szerint mindez nem befolyásolta volna az éves deficitet, ebben igen nagyot tévedtek a tárcánál. A 2006-os hiány ugyanis végül százmilliárdokkal lépte túl a célkitűzéseket, mind pénzforgalom, mind eredményszemlélet szerint (lásd táblázatunkat). Katona Tamás tegnap ezzel kapcsolatosan annyit jegyzett meg: előrejelzés nem lehet hamis, csak téves. Az viszont nem vitás, hogy a 2006-os tervezés minden cécó nélkül silánynak minősíthető.
Nem véletlen, hogy sokan nem is hisznek abban: valóban tévedés történt. A tegnapi ülésen az ellenzéki képviselők közül többen is Veres János akkori pénzügyminiszter azon kijelentését idézték, mely szerint a tényleges előrejelzések „csak egy példányban” léteztek, legalábbis a választásokig. Bár valószínűbb, hogy ezalatt nem számszerű prognózisokat kell érteni, inkább azt, hogy a hivatalos költségvetési pálya irrealitásával a pénzügyi kormányzat is tisztában volt.

A számok átírására azonban a választásokig nem került sor, és ezt nem más erősítette meg 2006. nyár elején, mint maga Veres János. Szavai szerint „azt, hogy pontosan hogyan állunk és mint állunk, megmondom úgy, ahogy van, nem engedtem ilyen jellegű munkát végeztetni korábban”. A politikai kockázatokról szólván Veres még hozzátette azt is: „ilyen jellegű komplex felmérés mindaddig nem készülhetett, amíg ennek ilyenfajta kockázata fennállt. Nem tudok erre mást mondani, Magyarország egy ilyen ország. Ahol ezzel is számolni kellett.”