Görögország követheti Lettországot és Magyarországot azzal, hogy hiteles fiskális programmal elő. A másik verzió, hogy Athén pénzügyi trükkökhöz folyamodik és elhalasztja a strukturális reformok beindítását – összegez a közgazdász a Roubini Global Economics (RGE) weboldalon.
Ebben az esetben az ország elzárja magát a piacoktól és kölcsönért kell folyamodnia. Hitelt vagy a többi tagállamtól vagy az IMF-től vagy pedig nem hagyományos tényezőktől, például Kínától kaphat. Roubini megjegyzi, hogy eddig mindhárom lehetőséget kizárták, bár az IMF ma reggel már közölte, hogy hajlandó segítséget nyújtani az adóság problémákkal küzdő Görögországnak, mint ahogy az EU is jelezte, hogy nem hagyja magára Athént.
Roubini elemzésének hátterét az adja, hogy Jorgosz Papandreu görög miniszterelnök kedd este újabb megszorító intézkedések bevezetéséről szóló bejelentést tett. A befektetői várakozásoknak megfelelően tegnap az Európai Bizottság elfogadta azt a tervet, amellyel Athén három év alatt a GDP 3 százaléka alá mérsékelné jelenleg 12,7 százalékos költségvetési hiányát.
Televíziós beszédében Papandreu azt mondta, hogy a már korábban elhatározott takarékossági lépések megerősítéseként pótadót vetnek ki az üzemanyagokra, és kiterjesztik a közszférában meghirdetett bérbefagyasztásokat. Filipposz Szakinidisz pénzügyminiszter-helyettes szerint az előbbi intézkedés egymilliárd euróval növelheti az idén a költségvetési bevételeket, utóbbi pedig 150-200 milliós megtakarítást jelenthet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.