Az uniós pénzalap euróövezeti kiterjesztését kérik EU-tagállamok

A szocialista pártcsalád támogatását is élvező kezdeményezést az uniót elnöklő Spanyolország, illetve az uniós szolidaritás kinyilvánítását sürgető Görögország vezető politikusai jelentették be, közvetlenül az EU-tagországok kétnapos állam- és kormányfői találkozójának kezdete előtt.

Az euróövezeten kívüli tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatás nyújtására létrehozott alap maximális keretét tavaly emelték fel 50 milliárd euróra. Az EU - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatási csomagjához csatlakozva - ebből finanszírozta Magyarország, Lettország és Románia gazdasági válság alatti támogatását, de a keretből jelentős rész elvben még igénybe vehető.

Ezért vetődött fel az az ötlet, hogy terjesszék ki az eurózónába már bekerült államokra is azt a kört, amely hitelhez juthat a keretből.

Az uniós tagországok kormányfőinek tavaszi találkozóján az előjelek szerint Görögország helyzete megint jelentős teret kap, pedig a fő cél a következő tíz évre vonatkozó átfogó gazdaságpolitikai, foglalkoztatási, növekedési stratégia (EU 2020) kidolgozása lenne.

Az Athént támogató, közös uniós mechanizmus elhatározásától leginkább vonakodó Angela Merkel német kancellár a csúcs előtt azt ismételte meg: kész olyan javaslatok megvitatására, amelyekben az IMF is szerepet kap.

Diplomaták szerint ez az álláspont egyre növekvő támogatást élvez az uniós tagországok között. Ez egyben azt is jelzi, hogy a korábbi pesszimista várakozásokkal ellentétben a kétnapos értekezleten megállapodás születhet a görög témában.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurózónához tartozó országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke ezt megerősítve úgy nyilatkozott: várakozásai szerint csütörtök éjjel sikerül kompromisszumra jutni a témában.

Brüsszelben mások mellett Bajnai Gordon magyar miniszterelnök is sürgősnek mondta, hogy az EU - a szolidaritáson alapuló - megoldást találjon Görögország problémájára.