GDP: hatéves visszalépés

Folytatódott a bruttó hazai termék (GDP) zuhanása 2009 negyedik negyedévében is, igaz, a visszaesés üteme jelentősen lelassult. A GDP a tavalyi év utolsó három hónapjában 4, a naptárhatás kiszűrésével 4,1 százalékkal csökkent 2008 azonos időszakához képest, 2009 egészében pedig 6,3 százalékos volt a zuhanás. A szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok ez utóbbi időszakra 6,2 százalékos csökkenést mutatnak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adataiból.

Emlékezetes: a kormány tavaly év végén még 6,7 százalékos mínusszal számolt 2009-re, ennél tehát valamivel kedvezőbben alakult a termelés és felhasználás. A recesszió azonban még mindig nem ért véget, hiszen a harmadik negyedévhez képest is 0,4 százalékkal csúszott vissza a GDP az év utolsó három hónapjában. Az ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy a visszaesés üteme mérséklődik, hiszen a korábbi három negyedévben ugyanez az adat 2,3, 1,4, illetve 1,2 százalékos mínuszt mutatott.

Az viszont elszomorító, hogy hazánk tavaly nemhogy nem közeledett az unió átlagához, hanem távolodott attól. Az EU gazdasága ugyanis csupán 2,3 százalékkal zsugorodott, és csak hat tagállamban mértek a magyarnál nagyobb visszaesést. Ezek jórészt a régióból kerülnek ki: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovénia.

A százalékok mögé nézve: tavaly összesen 26 095 milliárd forintot tett ki a magyar GDP, vagyis egy főre 2,604 millió forintnyi termelés jutott. Ezzel a bruttó hazai termék a 2004-es szintet érte el. Ha szemügyre vesszük az egyes szektorok és ágazatok teljesítményét, növekedésre alig-alig akad példa. Vannak azonban különbségek: az utolsó negyedévben a visszaesés több mint fele az árutermelő ágazatokat érintő recesszióhoz kötődik. Különösen szembetűnő a mezőgazdaság mélyrepülése, igaz, ebben szerepe van az előző év kimagasló teljesítményének és az ebből fakadó bázishatásnak is. Az iparban az export mérséklődése okozta a 7,4 százalékos zuhanást.

A szolgáltatásokat kevésbé viselte meg a válság, mint a termelő ágazatokat. Az utolsó negyedévi 4 százalékos zuhanásból ez a szektor csak 0,9 százalékponttal vette ki a részét. Erősen érezhető azonban a hazai kereslet és fogyasztás gyengesége, miközben a kivitel valamelyest javított az ágazat helyzetén. A GDP-adaton érződik az állami költségvetésből finanszírozott egészségügyi ellátást érintő szigor is, miközben a tavalyi kirívóan alacsony bázison már emelkedést mutatnak a pénzügyi szolgáltatások.

Szemügyre véve a GDP felhasználási oldalát, a hazai fogyasztás zsugorodására találunk egy újabb bizonyítékot. A háztartások végső fogyasztása 5,7 százalékkal csökkent az utolsó negyedév alatt, ez mutatkozik meg a kiskereskedelmi forgalom mérséklődésében is. A közmunkaprogramok azonban a közösségi fogyasztáson keresztül valamelyest javítottak a mutatón. Rossz hír, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás zuhanása meghaladta az előző negyedévit, és apadtak a készletek is.

A külkereskedelmi forgalom 451 milliárd forintos többlete jelentős mértékben javított a GDP-n, mindez azonban összefüggésben áll az import visszaesésével: az export növekedése mellett a behozatal 2 százalékkal csökkent az utolsó negyedévben. Ezzel kapcsolatosan Barta György, a CIB Bank elemzője megjegyezte: az erős nettó export nem feltétlenül kedvező jelenség, mivel az a behozatal visszaesésének és a gyenge belső keresletnek köszönhető.

A kínálati oldalon minden mínuszban tartózkodik, és különösen válságos az építőipar helyzete – szögezte le lapunknak az adatok kapcsán Németh Dávid, az ING elemzője. Hozzátette: aggasztó, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás tovább romlott, ez igencsak megkérdőjelezi a kilábalás esélyét.

Az elemzők többsége a tegnapi adatok láttán arra számít, hogy a fellendülés az év közepén veheti kezdetét, ám 2010 összességében még a stagnálás éve lesz. Németh Dávid 0,3-0,5 százalék körüli, minimális bővüléssel számol, az Equilor elemzői szerint pedig a harmadik negyedévben éves összehasonlításban már 1,5-1,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. KR