Világszerte két fő modellje létezik a családi jövedelemadózásnak, amely Matolcsy György e heti nyilatkozata alapján a Fidesz által 2011-től tervezett adóváltozások központi eleme lehet.
Az egyik – például Németországban alkalmazott – megoldás a házastársak jövedelmének összevonásán alapul, és ennek révén a szülők esetleg eltérő adósávjainak a kiegyenlítését biztosítja. Valódi családi adózásnak a másik megoldás tekinthető, ott az eltartott családtagok száma nagymértékben befolyásolja a fizetendő adó nagyságát. Ennek a megoldásnak klasszikus példája a francia jövedelemadó-rendszer.
Az első világháború óta alkalmazott modell a szülők bevételeinek összegzésén túl a kiskorú vagy 25 év alatti tanuló gyermekek és más velük élő, eltartott családtagok (idősek, fogyatékosok) számát is figyelembe veszi az adó kiszámításánál.
A család összjövedelmét – bér, vállalkozási nyereség, mezőgazdasági termelésből származó jövedelem, nyugdíj, tőkejövedelmek – a családtagok számán alapuló hányadossal osztják. A szülők után 1-1 egység, az első két eltartott után 0,5-0,5, a harmadiktól kezdve egy egység jár; az egyedül élő vagy elvált szülők egy egységnek számítanak, viszont a gyermeket nevelő özvegyek jövedelmét ugyanúgy kezelik, mintha két kereső volna a családban.
További részletek a holnapi Világgazdaságban!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.