Az eurózóna még nem menekült meg

"Ez nem meghatározó pillanat az EU számára. Ami aggasztó, hogy az Európai Unió végig tiltakozott az elkerülhetetlen ellen és a pénzpiacok kényszerítették cselekvésre" – mondta Simon Tilford, a Center for European Reform gazdasági elemzője a Reutersnek.

Az agytröszt munkatársa úgy látja, hogy a vasárnap bejelentett 30 milliárd eurós mentőöv csak a közvetlen veszélyt hárítja el, de tartós megoldást nem jelent az EU számára. Tilford szerint a most kidolgozott megoldást csak az olyan, kis államok számára működőképes, mint Görögország vagy Portugália, de nem alkalmazható egy olyan nagy gazdaságban, mint Spanyolország.

Hasonló véleményen van a Center for European Policy Studies szakértője is, aki szerint mostanra gyengült az euró imázsa, a görög válság kezelése pedig kulcsfontosságú lesz a zóna megítélése szempontjából.

Soros György vasárnap arról beszélt, hogy 50 százalék az esély arra, hogy az eurózóna összeomlik a görög válság hatására. A közös fizetőeszköz egyik atyjának tekintett Otmar Issing helyes meghatározást adott arról az elvről, amelyre az új valutát alapozták: az euró nem a politikai, hanem a monetáris unió megtestesítője lesz. A részt vevő államok létrehoztak egy közös központi bankot, azt azonban kifejezetten kizárták, hogy a polgáraik adóztatását átengedjék egy közös hatóságnak. Ezt az elvet a maastrichti szerződés 125. cikkelye tartalmazza, amelyet a német alkotmánybíróság a legszigorúbban alkalmaz – írta március elején lapunkban Soros György.

Az elv mindazonáltal eredendően hibás. Egy érett valuta egyaránt szükségessé teszi egy központi bank és egy kincstár meglétét. Ez utóbbira nem is igazán az állampolgárok napi megadóztatásában van szükség, hanem a válságok idején.