Bajnai: eredményes év

Magyarország hosszú ideje ördögi körbe került, amely egy évvel ezelőtt már államcsőddel fenyegette a gazdaságot. A válságkezelő kormánynak e kör minden elemével meg kellett küzdeni: a lassú növekedéssel, a bizalomhiánnyal és az államháztartás egyensúlytalanságával. Az eddigi eredményekről többek között a forintárfolyam stabilizálódása és a kamatkockázati felár mérséklődése tanúskodik, ám sok területen további kemény átalakításokra van szükség.

Nagyjából így összegezhető Bajnai Gordon leköszönő kormányfő tegnapi beszéde, amelyben az általa vezetett kabinet egyéves működését értékelte. A miniszterelnök rámutatott: korábban a túlméretezett állami szféra akkora jövedelemmennyiséget vont el a magánszférától, hogy már a világgazdasági válság kitörése előtt lelassult a gazdaság növekedése. Ráadásul az államadósság visszafizetése a megszorítások ellenére sem kezdődhetett meg. A válságkezelő kormány a növekedés elősegítésére átalakította az adó- és támogatási politikát, és EU-s forrásokat csoportosított át a bővülés beindítására, a bizalom visszaszerzése érdekében pedig ragaszkodott a költségvetési hiány leszorításához, ezt két év alatt egy közel 1200 milliárd forintos megtakarítás tette lehetővé – tette hozzá a kormányfő.

„Való igaz, a Bajnai-kabinet komoly lefaragást valósított meg az állami költések terén, ám a GDP-arányos kiadási szint alig-alig csökkent” – mutatott rá lapunk kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A kormányfő az adórendszeren belüli átalakítások terén négy eredményt nevezett meg: az élőmunkateher csökkentését, az adókikerülés visszaszorítását, a fogyasztást terhelő adók emelését, valamint a szabályok egyszerűsítését. Az elemző szerint ezek valóban helyes irányba tett lépések voltak, ám további átalakításokra van szükség. „A bérekre rakódó adó- és járulékterhet tovább kell mérsékelni, és jóval határozottabban kell csökkenteni az adók számát” – vélekedett. Rámutatott: az adminisztrációs terhelés mérséklésével már önmagában 400-500 milliárd forintot lehet megtakarítani. Ez utóbbi momentum a miniszterelnök elemzésében is szerepelt: eszerint az idén már 43 milliárd forinttal marad több a vállalkozások zsebében, hála az adó-bevallás és -befizetés terén elért egyszerűsítéseknek.

A növekedést igyekezett elősegíteni a kormány az uniós forrásokból finanszírozott pályázatok, hitelek, garanciák és beruházások révén, valamint az úgynevezett exportfejlesztési programmal is, melynek keretében a gazdasági tárca már 2000 céget keresett meg. Ezeknek is köszönhető, hogy a gazdasági recesszió mértéke az idén kisebb lesz az előzetes várakozásoknál – fogalmazott tegnap Bajnai Gordon.

„Valóban úgy tűnik, a kilábalás az egész világon megkezdődött, és ez Magyarországon is érezteti hatását” – vélekedett Suppan Gergely. Megítélése szerint azonban igazi beruházási, gazdasági „boomot” a helyi iparűzési adó kivezetése hozna, amelynek azonban egy mélyreható önkormányzati reform az előfeltétele.

Nemcsak az önkormányzatok, hanem az államigazgatás, az oktatás és az egészségügy terén is komoly átalakításokat szorgalmaznak a szakemberek, immár évek óta. Miközben a szakképzés megújítása évek óta napirenden van, az iparkamara ezekben a hetekben is újabb módosításokon dolgozik. Összességében az oktatás és a képzés megújításával, a foglalkoztatás átalakításával a szakemberek szerint is legalább egymillió munkahelyet kellene teremteni a következő években, már csak azért is, hogy eleget tegyünk az idevágó uniós célkitűzéseknek. A válság egyik pozitív hozadéka ugyanakkor, hogy hazánk a maga 3,8-4 százalék körüli államháztartási hiányával nemcsak a térség, hanem az egész unió sereghajtójából éllovassá vált. Ez mutatkozik meg abban, hogy a nemzeti valuta árfolyama a 310–320 forint per eurós csúcsokról mára 260–270 forint közé csökkent, az úgynevezett kamatkockázati felár pedig az egy évvel ezelőtti 626 bázispontról mára 175-re apadt. KR

- a 13. havi bér megszüntetése (180)

- csökkenő önkormányzati támogatás és feladatok

- a kormányzati intézményi kiadások csökkentése (140)

- közszolgálati műsorszolgáltatás támogatásának lefaragása (7,5)

- a közösségi közlekedés átalakítása (eddig 8-10)

- a táppénz 10 százalékpontos csökkentése

- a családi pótlék szigorítása (17)

- a rokkantsági rendszer átalakítása

- a 13. havi nyugdíj megszüntetése (200-220)

- új rendelkezésre állási támogatási szabályok (12)

- a lakástámogatás szűkítése (50)

Forrás: miniszterelnöki prezentáció, VG-gyűjtés

- a 13. havi bér megszüntetése (180)

- csökkenő önkormányzati támogatás és feladatok

- a kormányzati intézményi kiadások csökkentése (140)

- közszolgálati műsorszolgáltatás támogatásának lefaragása (7,5)

- a közösségi közlekedés átalakítása (eddig 8-10)

- a táppénz 10 százalékpontos csökkentése

- a családi pótlék szigorítása (17)

- a rokkantsági rendszer átalakítása

- a 13. havi nyugdíj megszüntetése (200-220)

- új rendelkezésre állási támogatási szabályok (12)

- a lakástámogatás szűkítése (50)

Forrás: miniszterelnöki prezentáció, VG-gyűjtés-->