Milliárdokat visz el a krízis
Mindebben a válság mellett a tavaly meghozott adó- és járuléktörvényeknek is szerepük van. Az idén ugyanis egy jogcímen, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék néven folynak be pénzek a MA-ba, míg tavaly még külön létezett a munkaadói, a munkavállalói, valamint a vállalkozói járulék. Márpedig ez utóbbi három tavaly jóval nagyobb summát takart, mint az idén az előbbi. (Az összesen 10,5 százalékos járulékteherből az idén 2,5 százalék folyik be a MA-hoz).
Igaz, ezzel a csökkenéssel már a tavaly őszi költségvetési tervezéskor is számolt a kormány: a 2009-es közel 280 milliárd forint helyett az idén csupán 180 milliárd forintos MA-bevételi cél szerepel a büdzsében az egyesített járulékból, ebből egyelőre 50 milliárd forint folyt be az alaphoz.
Komolyabb elmaradás nem is ezen a soron, hanem a rehabilitációs hozzájárulás terén mutatkozik. Ismeretes: a tavalyi évi 177 600 forintról a kabinet 2010 elejétől 964 500 forintra emelte e közteher mértékét. A múlt 15 milliárd forintos éves bevétel helyett pedig ennek több mint a négyszerese szerepel 2010-es célszám gyanánt. A teljesítés azonban egyelőre messze elmarad a reményektől: az év első három hónapjában az előirányzat 5,6 százaléka folyt be az alap kasszájába. Emögött minden bizonnyal az húzódik meg, hogy a megnövekedett hozzájárulásra tekintettel a cégek „nyitottabbakká” váltak a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása iránt, márpedig ha teljesítik az ezzel kapcsolatos elvárásokat, akkor nem kötelesek befizetni a már említett, meglehetősen tetemes közterhet.
Ami a MA-nál képződő kiadásokat illeti: ezeken már nem a jogszabályváltozások, inkább a gazdasági válság érezteti a hatását. A költések legnagyobb részét, az idén 143,5 milliárd forintot, az úgynevezett passzív kiadások teszik ki. Ez a megnevezés valójában az álláskeresési támogatásokat takarja: havi 54 ezer forintos álláskeresési járadékban az idén – az előzetes tervek szerint – átlagosan 147 ezer fő részesül, ez önmagában több mint 120 milliárd forintot emészt fel. Emellett az álláskeresési segély 46 ezer főnek biztosít havi 28 700 forintos összeget, közterhekkel együtt további mintegy húszmilliárd forintos kiadásból.
Az úgynevezett aktív kiadások közül a foglalkoztatási és képzési támogatásokat érdemes kiemelni, ennek 2010-es előirányzata 43,3 milliárd forintot takar. Ebből havonta átlagosan 45-50 ezer fő képzése vagy támogatott foglalkoztatása valósul meg, ez körülbelül egy százalékpontot javít a munkanélküliségi rátán. Külön soron jelenik meg a Társadalmi megújulás operatív programhoz kötődő szolgáltatások és támogatások finanszírozása, amely az idén összesen 35,5 milliárd forintot emészt fel.
Ennél valamivel kevesebbet, az év egészében 30,9 milliárd forintot tervez fordítani a MA a felnőtt- és szakképzésre. Jó befektetésnek bizonyul a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékkedvezmények finanszírozása, a Start kártyák segítségével ugyanis összesen hatmilliárd forintból 25-30 ezer főnek lehet így munkát biztosítani. Érdemes megjegyezni, hogy a MA-t egy költségvetési befizetési kötelezettség is terheli: a közcélú munkavégzés járulékainak fedezetére 2010-ben nyolcmilliárd forint folyik át a büdzsébe.
Egyelőre nehéz megbecsülni, hogy az év végére vajon sikerül-e valóra váltani a MA 18,4 milliárd forintos szufficitet takaró egyenlegtervét. Egyelőre ugyanis 4,8 milliárd forintos mínuszt mutat a mérleg, holott tavaly az első három hónapban – a válság ellenére – több mint 10 milliárd forintos többletet halmozott fel az alap. KR
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.