Legutóbb már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is figyelmeztette ezeket az országokat a valutájuk kitartó erősödésében rejlő veszélyekre. Különösen annak fényében, hogy mennyire erősen függnek a kiviteltől: Magyarországon például az export a GDP 82 százalékát teszi ki, de ez az arány Csehország esetében is eléri a 77 százalékot.
Az árfolyam erősödése miatt romló külgazdasági versenyképesség paradox módon annak a következménye, hogy ezek az országok saját házi feladatukat jobban végezték el, mint egyes eurózóna-tagállamok – állapítja meg a svájci lap.
Az EU-tagállamok közül egyedül Lengyelország nem került recesszióba 2009-ben, Románia és Magyarország pedig az IMF-hitelprogram keretében komoly kiadáscsökkentő programot hajtott végre – Csehország ugyanezt tette IMF-felügyelet nélkül is.
Ezek az államok nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében is, hogy lehetőleg minél előbb teljesítsék az eurózónához való csatlakozás feltételeit – jegyzi meg a svájci lap. VG
rátára.
2009 eleje óta a forint 18 százalékot erősödött az euróval szemben, a zloty 28, a cseh korona 18, a lej pedig 5 százalékot – olvasható a legtekintélyesebb svájci napilapban. VG Itthon nem félnek az erős forinttól A magyarországi elemzők úgy vélik, a hazai export sokkal inkább a felvevőpiacokon uralkodó konjunkturális helyzettől függ, mintsem a forint árfolyamától (VG, április 7., 1. oldal). A magas devizaadósság miatt azonban a forint erősödése a belföldi fogyasztás csökkenését, így a hazai konjunktúra további romlását eredményezheti. Az árfolyam az árszínvonalat is befolyásolja: az erős forint lefelé ható nyomást teremt az inflációs
rátára. Veszélyben a versenyképesség -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.