Az eurózóna hitel krízisének hatására a kívülállók most már kevésbé igyekeznek az euzóna felé, mint tették azt három éve – szögezi le az AP Magyarországról keltezett jelentése. Athén drákói feltételekkel számolhat a 110 milliárd eurós kölcsönére, sokkal szigorúbbakra, mint például Magyarország vagy Románia, azok az országok, amelyek tavaly kaptak kölcsönt a Nemzetközi Valutaalaptól.
Görögország nem tudott mit lépni a krízis során, Magyarország és Románia viszont egyszerűen hagyta, hogy a fizetőeszköz gyengüljön és így relatív versenyelőnyhöz jusson a szomszédos országokhoz képest. A rendkívül EU-szkeptikus cseh elnöke, Vaclav Klaus szerint a közös európai valuta terve már rég csődöt mondott. A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk csak annyit mondott: az eurózónához való csatlakozás egyelőre nem tartozik a prioritások közé.
De nem csak a közép-európai országok lassítottak a csatlakozási hajrában. George Osborne, a brit pénzügyminiszteri poszt várományosa egyenesen úgy fogalmazott: hála Istennek, hogy a szigetország nem az eurózóna tagja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.