Hogyan mentik meg Görögországot?

Elképesztő nagyságú összeget, 110 milliárd eurót, azaz napi árfolyamon számolva több mint 3 ezer milliárd forintot folyósítanak a súlyos gondokkal küzdő Athénnek. Ebből 80 milliárdot az uniós tagállamok dobnak össze, míg 30 milliárd eurót az IMF vállalt magára.

Franciaország és Németország már rábólintott a tervre (bár a németeknél és a Szövetégi Parlamentnek és a Szövetségi Tanácsnak is meg kall szavaznia), de több állam, mint például Szlovákia kéreti magát, Robert Fico szlovák kormányfő például kerek perec kijelentette, hogy "nem adnak biankó csekket" Athénnak. Pozsony több okból is húzódozik: részben saját költségvetési hiánya is nagyon elszaladt, részben pedig a küszöbönálló választásokra is gondolniuk kell, ahol a Mikulas Dzurinda féle ellenzék(HZDS) és a koalícióstárs Ján Slota féle szélsőjobboldali SNS is remek ütőkártyaként hasznosíthatja a Görögországnak nyújtandó segélycsomagot.

Sok választása nincs az eurózóna tagállamainak: a görög válság hatására a közös uniós fizetőeszköz már így is gyengélkedik, és a régiós tőzsdék is zuhannak. Ha esetleg elmaradna a segélycsomag, vagy elhúzódna kifizetése, az eurózónába vetett, amúgy sem túl erős befektetői bizalom alapjaiban megrendülne. Görögország összeomlását pedig más tagállamok, Portugália, vagy Írország államcsődje követhetné.

Tehát minden kemény kijelentés ellenére Athén mindenképpen megkapja az uniós segélyt. Ennek első részletét - 8,5 milliárd eurót már jövő hét folyósítani kellene, mivel május 19-én Görögországnak törlesztnie kell gigantikus máéretű államadósságának következő részletét. A pénzt ezután három éven keresztül, három havonta, részletekben utalnák át Athén számlájára, mindig csak annyit, amennyi az adósság következő részletének törlesztéséhez szükséges.

Athén kemény feltételekkel kapta meg ezt a segélyt: az államháztartás hiányát a jelenlegi évi 14 százalék körüliről 3 százalék alá kell szorítani 2014-ig. Ez csak radikális megszorításokkal , a közszféra és a nyugdíjrendszer alapos átszabásával érhetik el. Nem véletlen, hogy a tervezet fanatikus ellenállásba ütközik a görögök részéről, Athénban és az ország teljes részén mindennaposak a sztrájkok és az összecsapások a rendőrség és a tüntetők között.

Pedig Görögország jelentősen jobb kamatok mellett kap segítséget az IMF-től az uniótól mintha a piacról finanszírozná az adósságát. A segélycsomagra 5 százalékos kamatot számolnak fel, az első, jövő héten esedékes 8,5 milliárdos részletet pedig 2013-ban kell törlesztenie Athénnek. Hogy Athén még egyszer ne trükközhessen a költségvetési számaival, a segélycsomag három éves ideje alatt az eurózóna pénzügyminiszterei minden részlet kifizetése előtt egyöntetűen rá kell bólintsanak Athén előző negyedéves jelentésére.