Öt százalék fölött lehet az államháztartás idei hiánya

Vizkelety Péter a költségvetési hiány 5-5,5%-os szintre történő elengedését és a jövő évtől éves szinten 1%-os deficitcsökkentést valószínűsítve, a következő kormányzati ciklus vége felé számít a 3%-os GDP arányos szint alatti hiányra, így várakozásai szerint, az euró bevezetésére legkorábban csak az évtized második felében kerülhet sor.

A Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint egy időre véget érhet a kamatcsökkentési sorozat: „Az ország belső folyamatai, illetve a gazdaság állapota indokolttá teszik az alapkamat fokozatos csökkentését, aminek azonban a felerősödő globális kockázatok megálljt parancsolhatnak. Láthattuk az elmúlt 1-2 hétben, hogy sem a forint, sem a kötvénypiac nem tudta már függetleníteni magát a külső folyamatoktól.

Azzal együtt mondjuk ezt, hogy véleményünk szerint a korrekcióra az említett kockázatok jelenléte nélkül is megérett már az idő, pusztán a belső bizonytalanságok miatt. Bár voltak olyan nyilatkozatok a jegybank részéről, hogy van még tér kamatcsökkentésre, úgy gondoljuk, hogy a monetáris tanács május végén óvatosabb lesz, és ha utal is majd arra, hogy a lazítási ciklus még nem ért véget, ezúttal kivár majd és 5,25%-on hagyja az irányadó rátát” - mondja Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.

„Ahhoz, hogy bármifajta számottevő reformfolyamat elinduljon, minden bizonnyal szükség van némi lazításra: 5-5,5%-os hiány véleményünk szerint a piac által tolerálható és finanszírozható. Az is biztos egyúttal, hogy a piac elvárja a következő kormánytól, hogy a kormányzati ciklus során takarékosan gazdálkodjon, és egy olyan költségvetési pályát rajzoljon fel, amelyben a maastrichti cél elérése kézzelfogható közelségbe kerül. Ehhez legalább 1 százalékpontos éves lefaragásra lenne szükség, s azzal is csak a ciklus vége felé jutnánk el a 3%-os GDP arányos szint alá, azaz euróról 2015 előtt nem nagyon beszélhetünk” - emeli ki Vizkelety Péter.

A Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője hozzáteszi: „Úgy gondoljuk, az eurozóna stabilitásához nem kellenek szigorúbb feltételek (a felzárkózó országok számára a jelenlegiek is komoly nehézségeket jelentenek és jelentettek, már a múltban is), egyszerűen a jelenlegi feltételeket kellene betartani, illetve betartatni, ezáltal a piaci aggodalmak gyorsan enyhülhetnének.”         

„Az eurozóna hitelpiaci problémáinak kiéleződése okán a forint is volatilisabbá vált az elmúlt időszakban, ennek növekedéséhez és végeredményben a 4-5%-os euróval szembeni gyengüléshez a belpolitikai események (költségvetéssel kapcsolatos kérdőjelek, alapkamattal kapcsolatos nyilatkozatok) is hozzájárulhattak, ám mindezek jelentősége a jelenlegi helyzetben véleményünk szerint eltörpül a külső környezet hatásai mellett. Ha elindul a tényleges kormányzati munka az új kormány felállásával, a befektetők is egyre nagyobb figyelmet szentelnek majd a belső folyamatoknak” - mondja Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Hozzáteszi: „Ha az export versenyképességet tekintjük, mindenképpen jobb a jelenleg kialakult árfolyamszint. Az, hogy a forint hogyan teljesít majd a régióban, rengeteg tényezőtől függ, de a hazai kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban ez idáig rendelkezésre álló kevés konkrétum a továbbiakban is okozhat némi bizonytalanságot.”