Települések kutyaszorítóban

Miközben a helyi önkormányzatok forráshiánya évről évre fokozódik, a kötvénykibocsátási hullám mára jórészt véget ért. A pénzügyi kötelezettségek teljesítése azonban még így is egyre nagyobb nehézségeket okoz majd a településeknek, a kötvények törlesztési periódusa ugyanis jellemző módon az idén kezdődik, és a csúcsot 2012-ben és 2013-ban éri el – derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég legújabb, az önkormányzati szektor helyzetét vizsgáló elemzéséből.

A helyi önkormányzati kötvények 92 százalékát 2007-ben és 2008-ban bocsátották ki három és öt év közötti – átlagosan 3,8 évnyi – türelmi idővel. Mint Bunna Gyula, a PwC üzleti tanácsadás részlegének igazgatója egy tegnapi sajtóbeszélgetésen rámutatott: e két év alatt közel hússzorosára emelkedett a helyi önkormányzatok kötvényállománya. S bár makroszinten, a szektor egészének bevételéhez képest nem kirívó a kötvények aránya, a visszafizetés komoly gondokat okozhat az érintett településeknek. A tetemes, több százmilliárd forintos kötvényállomány ugyanis mintegy 280-300 településre koncentrálódik. Az már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) adatsorából derül ki, hogy utóbbi kör szinte kizárólag a megyei jogú és egyéb, nagyobb városokat jelenti.

Mivel az önkormányzati kötvények 88 százaléka devizaalapú, a települések bevételei pedig szinte kizárólag forintban jelennek meg, az árfolyamkockázat egy az egyben érezteti hatását az önkormányzatok pénzügyi helyzetén – érzékeltette az egyik legjelentősebb rizikót Bunna Gyula. A kötvények túlnyomó része egyébként változó kamatozású, svájcifrank-alapú papírokat takar.

Az utóbbi években a kormányzat több közszolgáltatási feladatot úgy delegált az önkormányzatok hatáskörébe, hogy az ezek ellátásához szükséges addicionális forrásokat nem biztosította – vázolta fel az eladósodás leglényegesebb okát a PwC szakértője. Miközben a normatív állami támogatás nominális összege is csökken 2005 óta, a törvényi szabályozás szabad utat biztosított a kötvénykibocsátásnak, e szerint ugyanis a hitelek fedezeteként lehet nevesíteni az önkormányzatok kezelésében – de nem tényleges tulajdonában – lévő vagyontárgyakat is. Ehhez járul még, hogy az önkormányzatok gazdálkodását nem ellenőrzi egységes felügyeleti szerv, és a települések általában szakmai tanácsokat sem kapnak az állami hatóságok részéről.

A települések a kötvényekből származó bevételeket részben a működési költségek fedezésére, részben városszépítési projektekre, részben pedig az uniós pályázatok önrészének biztosítására fordították. Ez utóbbi annyiból nem meglepő, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv keretében eddig mintegy 1260 milliárd forintnyi uniós forrást ítéltek meg a települések javára, ez tízszázalékos önrésszel számolva is 120-130 milliárdos saját forrást igényelne. Ehhez képest az állami önerőalap csupán tízmilliárd forinttal segíti ki a forrásszűkében lévő településeket. Az ÁSZ becslése szerint egyébként a teljes önkormányzati vagyon 11-12 ezer milliárd forintra tehető, de erről pontos kimutatás az utóbbi húsz évben nem készült. Az azonban valószínűnek tűnik, hogy e tetemes összeg túlnyomó részénél nem éppen piacképes ingóságokról – sőt éppenséggel lerobbant épületekről – van szó. A települések egyébként közel ugyanekkora összegben, a 2008-as ÁSZ-adatok szerint 11 409 milliárd forint értékben vállaltak kezességet javarészt saját többségi tulajdonú vállalkozások javára.

Azt, hogy az önkormányzati szféra gazdálkodása a kormány számára sem lehet másodlagos kérdés, jól mutatja, hogy a tavalyi eredményszemléletű államháztartási mutatót – az előzetes túlzottdeficiteljárás-jelentés (EDP) alapján – közel 110 milliárd forinttal rontotta a települések pénzügyi helyzete. A Brüszszelnek április közepén kiküldött elemzés szerint az idén ennek több mint a kétszerese, 225 milliárd forint lehet a településeken keletkező mínusz.

TÖOSZ: kétszer öt év

A legnagyobb érdekszövetség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének tegnapi (TÖOSZ) küldöttgyűlésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a helyi önkormányzati rendszert végleg el kell választani az országos politikától, ezért megerősítették a szövetség korábbi javaslatát, miszerint az önkormányzati választás az országgyűlési voksolás félidejére essen. A TÖOSZ javaslata, hogy 2010-ben öt évre válaszszák meg az önkormányzati tisztségviselőket, majd még egy ötéves ciklus után jöjjön létre a végleges rendszer. A küldöttek hangsúlyozták, kiállnak minden egyes önkormányzat testületi önállósága mellett, és a polgármester jogállásának megerősítését is várják a kormányzattól.