Valóban csökkenteni kell a vállalkozások adóterhelését, ám egyelőre a „túlélés a kérdés”, az új kormány fő célkitűzésének az államcsőd elkerülésének kell lennie – fogalmazott egy tegnapi konferencián Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke. Hozzátette: egyelőre felesleges arról vitázni, miből valósítható meg a teherkönnyítés, hiszen minden bizonnyal két évre szóló kríziskezelésről kell határozni a következő hetekben. Kósa Lajos ugyanakkor azt is leszögezte: konkrétumokat csak a jövő héten lehet mondani, de az biztos, hogy vészhelyzet van.
E hangulatot erősítette tegnap Varga Mihály, a Miniszterelnökség vezetője is. Szavai szerint súlyos megállapításokat tartalmaz majd a gazdasági tényfeltáró bizottság részjelentése, amelynek közzétételét ezúttal a hétvégére ígérte. Hozzátette: a 2010-es költségvetés nem tartalmazza a valós folyamatokat, és jelentős különbség van az eddig bevallott és a tényleges számadatok között.
„Nemcsak a pénzügyminisztériumi, hanem a friss jegybanki adatok is azt támasztják alá, hogy nincs államháztartási vészhelyzet” – véli ezzel szemben Oszkó Péter. A leköszönt pénzügyminiszter lapunknak hangsúlyozta: komoly károkat okoz a jelenlegi nemzetközi környezetben az, ha valaki az államcsőd lehetőségét veti fel, főleg akkor, ha ennek nincs tényleges veszélye.
Az új fideszes kijelentések alaposan aláássák az amúgy is meglehetősen zavaros adócsökkentési ígéreteket is. A szakemberek véleménye már korábban is megoszlott arról, hogy az idén sort lehet-e keríteni bármiféle adómódosításra. A lehetséges változások körét igencsak leszűkíti, hogy az adótörvények megvitatása több hetet vesz igénybe az Országgyűlésben, a hatálybalépéssel pedig további 45 napot kell várni akkor, ha a módosítások között szerepel az adózók szemszögéből hátrányos passzus. Az tehát biztos, hogy július 1-jével nemigen íródnak felül az adótörvények, ám a kormány akár az ősz beköszöntére is időzíthet bizonyos változásokat: így tett 2006-ban a különadók bevezetésével a Gyurcsány-kormány is.
Ekkor is aggályos azonban az éves bevallású adónemek, többek között a személyi jövedelemadó „megbolygatása”. Márpedig korábban fideszes gazdaságpolitikusok előszeretettel emlegették az úgynevezett cseh modell szerinti bruttósítás kivezetését, mint az első adómódosítások egyikét. Itt azonban az időzítés mellett további gondokat okoz, hogy az szja alapjának 27 százalékos csökkenésével járó megszüntetés a költségvetési bevételeket is érzékenyen érintené. A pénzügyi tárca számítása szerint a 2010-es „szuperbruttó” adóalap mintegy
10 700 milliárd forint, a bruttósítás nélküli azonban csak 8600 milliárd. Ha nem változik az adójóváírás, a sávhatár, valamint a jelenleg 17 és 32 százalékos adókulcs sem, az szja-bevétel éves szinten 420 milliárd forinttal csökken – derül ki a PM számításából.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy az adójóváírás módosítása a bruttósítás kivezetése esetén szükségszerűvé válik. Ha pedig az új kabinet egy az egyben meg is szüntetné a minimálbér kvázi adómentességét szavatoló adójóváírást, a személyi jövedelemadózás valóban sokkal egyszerűbbé válna. Igaz, így az alacsonyabb keresetűek rosszabbul járnának, ám ezt a családi kedvezmény szintén fel-felvetett visszaállításával lehetne ellensúlyozni. Bár jogilag kivitelezhető e módosítások év közbeni hatálybaléptetése is, ez jelentősen megnehezítené a 2010-ről szóló bevallások elkészítését (hiszen azokat két részre kellene bontani), így a kormány minden bizonnyal csak 2011-ben lépi meg e módosításokat.
Az áfa esetében egy nyári-őszi átalakítás is szóba jöhet. Valószínű, hogy ezen a területen a két kedvezményes – 5 és 18 százalékos – kulcs kapcsán számíthatunk módosításokra. A kormány egyebek mellett valamennyi élelmiszerterméket átsorolhat a 18 százalékos kulcs alá, vagy ez utóbbi mértékét leviheti 5 százalékra, ez az alapvető élelmiszerek árát mérsékelné. További tevékenységeket is valamelyik kedvezményes kulcs alá sorolhat az új kabinet: itt elsősorban azokra a munkaigényes szolgáltatásokra kell gondolni, amelyeket az unió számos országában alacsonyabb forgalmi adó terhel. Idetartoznak egyebek mellett a lakóingatlanokhoz kapcsolódó építési, felújítási, javítási munkák, valamint a szo-ciális lakásépítés is. E terület kedvezőbb adóztatása egybevág a Fidesz azon elképzelésével, miszerint évente fel kellene újítani a magyarországi lakások, házak egytizedét. Egy alacsonyabb áfakulcs minden bizonnyal javítaná az adózott munkálatok arányát a hagyományosan „szürkének” számító ágazatban.
A kampány során elhangzott olyan felvetés is, hogy megszüntetnék a béren kívüli juttatások adóját. A kedvezményes, 25 százalékkal adózó juttatások körében ez mintegy 50 milliárd forintos mínuszt jelentene a büdzsének, míg valamennyi év eleji szigorítás visszavonása ezen a területen 113,3 milliárdot vonna el a költségvetéstől. KR
„Vigye tovább s ha lehet, fokozza a pénzügyi konszolidációs erőfeszítéseket” – biztatta a magyar kormányt Barroso.
„Vigye tovább s ha lehet, fokozza a pénzügyi konszolidációs erőfeszítéseket” – biztatta a magyar kormányt Barroso.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.