A fenyítés lehetőségei - Túlzottdeficit-eljárás

Ám a tagállamok nem vagy nem mindig kerülik a hiányt. Tavaly az EU 27 tagja közül már 22-nek az államháztartási hiánya volt nagyobb a GDP előírt 3 százalékánál, számuk idén várhatóan 25-re nő a brüsszeli bizottság utolsó előrejelzése szerint. A 126-ik cikkely további szakaszai erre is adnak receptet: ez az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás.

Mindenekelőtt "az (Európai) Bizottság figyelemmel kíséri a tagállamok költségvetési helyzetének, államadósság-állományának alakulását a jelentős mértékű eltérések feltárása érdekében. Különösen a költségvetési fegyelem betartását vizsgálja az alábbi két kritérium alapján: a tervezett vagy tényleges költségvetési hiánynak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya túllép-e egy meghatározott referenciaértéket (ez 3 százalék), kivéve ha az arány jelentős mértékben és folyamatosan csökkent, és elért egy, a referenciaértékhez közeli szintet, vagy a referenciaérték túllépése csak kivételes és átmeneti, és az arány közel marad a referenciaértékhez, illetve, hogy az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya túllép-e egy meghatározott referenciaértéket (60 százalék), kivéve ha az arány elegendő mértékben csökken, és kielégítő ütemben közelít a referenciaértékhez."

Ezután a bizottság "följelenti" a kihágó tagállamot a pénzügyminiszteri tanácsnál.

"A Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az érintett tagállam esetleges észrevételeit figyelembe véve, általános értékelést követően határoz arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Ha ennek megfelelően a Tanács túlzott hiányt állapít meg, a Bizottság ajánlása alapján késedelem nélkül ajánlásokat fogad el az érintett tagállamra vonatkozóan azzal a céllal, hogy ezt az állapotot meghatározott időn belül szüntesse meg. Ha a Tanács megállapítja, hogy ajánlásait a meghatározott időn belül nem követte eredményes intézkedés, azokat nyilvánosságra hozhatja. Ha a Tanács ajánlásainak egy tagállam továbbra sem tesz eleget, a Tanács úgy határozhat, hogy a tagállamot felszólítja arra, hogy meghatározott időn belül hozzon intézkedéseket a hiány olyan mértékű csökkentésére, amelyet a Tanács a helyzet orvoslásához szükségesnek ítél. Ilyen esetben a Tanács kérheti az érintett tagállamtól, hogy egy meghatározott ütemezés szerint jelentéseket nyújtson be annak érdekében, hogy a Tanács felülvizsgálhassa a tagállam kiigazításra irányuló erőfeszítéseit."

A fenyítés lehetőségei a következők: "Mindaddig, amíg egy tagállam nem tesz eleget a ... határozatnak, a Tanács a következő intézkedések közül egynek vagy többnek az alkalmazásáról vagy adott esetben megszigorításáról dönthet:

- megköveteli, hogy az érintett tagállam a kötvények és értékpapírok kibocsátását megelőzően a Tanács által meghatározandó további adatokat hozzon nyilvánosságra;

- felkéri az Európai Beruházási Bankot (EIB), hogy vizsgálja felül hitelezési politikáját az érintett tagállam vonatkozásában;

- megköveteli, hogy az érintett tagállam megfelelő mértékű, nem kamatozó letétet helyezzen el az Uniónál mindaddig, amíg a Tanács megítélése szerint nem történt meg a túlzott hiány kiigazítása;

- megfelelő mértékű pénzbírságokat szab ki."

A túlzott hiány, az ajánlások, a hiánycsökkentési határidő, a felszólítás, majd végül a túlzott hiány megszűnésének megállapításakor "a Tanács az érintett tagállamot képviselő tanácstag szavazatát figyelmen kívül hagyva jár el."

Ennek megfelelően most 25 tagország ül "a szégyenpadon": öt esetében még csak a bizottsági jelentés készült el, másik húsz országra a miniszteri tanács már határozatban kimondta a túlzott deficitet, vagyis megkezdődött a tényleges eljárás.

Ez a húsz ország eltérő határidőket kapott a miniszteri tanácstól a túlzott deficit megszüntetésére: többségüknek 2012-re vagy 2013-ra kell visszatérniük a 3 százalékos küszöb alá, kivéve Nagy-Britanniát és Írországot, amelyek 2014-es határidőt kaptak, illetve Máltát és Magyarországot, 2011-es határidővel.

Miért nem egységes a határidő? Erre is megvannak a szabályok az EU-jogban. Mindenekelőtt - a 126-ik paragrafusra vonatkozó, a miniszteri tanácsban tavaly novemberben elfogadott végrehajtási utasítások szerint - alapesetben az érintett tagállamoknak legalább a GDP 0,5 százalékának megfelelő értékkel kell évente javítaniuk a ciklikusan kiigazított, egyszeri és átmeneti tételeket nem számító mérlegüket, de legalább a túlzott hiányos évet követő második évben 3 százalék alá kell érkezniük.

A határidő tehát elvileg két év, de lehet hosszabb is: "különleges körülmények között... alapesetben egy évvel meghosszabbítható..., figyelembe véve (a bizottsági jelentésben említett) tényezők kiegyensúlyozott, átfogó értékelését". Sőt, "ennél is hosszabb határidők állapíthatók meg új és jövendőbeli tagállamok számára, vagyis akkor, ha a tagállam túlzottdeficit-eljárás alá kerül közvetlenül a belépése után. Hosszabb határidők állapíthatók meg nyugdíjreformot végrehajtó tagállamok számára is."

A most eljárás alatt lévő országok közül majdnem mindegyikben tavaly áprilisban, júliusban, illetve decemberben állapította meg a miniszteri tanács a túlzott hiányt. A három-négyéves határidők a világgazdasági és pénzügyi válság mint igen-igen "különleges körülmények" figyelembe vételét tükrözik, amennyiben a tagországok már a válság kezdetekor egyetértettek a 3 százalék 1,5-2 százalékpontos túllépésének átmeneti tűrésében.

A kivétel Nagy-Britannia, ahol 2008. július, és Magyarország, ahol 2004. július volt a túlzott hiány első megállapításának időpontja.