Az IMF-EU tárgyalások megszakadásának következményei

Ezzel kapcsolatban a Reuters a következő kérdéseket veti fel:

MI LESZ A PIACI REAKCIÓ?

A forintnál rosszabbul csak a szerb dinár teljesített az idén a közép-európai devizák körében. A piacok hétfői nyitásakor a forint várhatóan egy százalék körül gyengülhet és ezzel párhuzamosan az államkötvények hozama is emelkedhet. Magyarország hitelfelvételi költségei ezáltal megemelkednek, ami a piaci változékonyság fokozódásával párhuzamosan szigorúbb monetáris politika adoptálására késztetheti a jegybankot a monetáris tanács hétfői ülésén.

A jegybank 10 hónapig tartó, összesen 425 bázispontos kamatcsökkentési szakaszt követően az elmúlt két hónapban nem változtatott 5,25 százalékos, rekord alacsony alapkamatán. A Reuters által megkérdezett 25 elemző egybehangzó véleménye szerint a jegybank most hétfőn sem nyúl az alapkamathoz, az EU-IMF küldöttséggel folytatott tárgyalások szombati váratlan megszakítása azonban kamatemelésre késztetheti, amennyiben a forint árfolyama jelentős mértékben gyengül.

A forint további gyengülése tovább fokozza a több ezer milliárd forint értékben külföldi devizában, különösen az erősen változékony és júliusban a forinttal szemben árfolyam rekordot döntő svájci frankban eladósodott háztartások törlesztési terheit.

Az ismeretek hiánya a kormány reformterveiről és a 2011-es költségvetési terv részleteiről egy huzamosabb bizonytalansági periódussal együtt komoly terhet róhat a magyar piacokra.

LESZ MEGÁLLAPODÁS A HITELEZŐKKEL?

A tárgyalások hétvégi megszakadása ellenére elemzők szerint a kormány végül meg fog állapodni az Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal, de erre valószínűleg csak az önkormányzati választások után kerül sor. A kormány ezáltal több időt nyer 2011-es költségvetési tervének és a veszteséges állami vállalatok állami támogatás nélkül nyereségessé tételét szolgáló programjának kidolgozásához.

Elemzők szerint a tárgyalások megszakítása taktikai lépés is lehet a kormány részéről annak érdekében, hogy az őszi önkormányzati választások utáni időpontra halaszthassák el az EU által megkövetelt, jövő évi 3,0 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél tartásához szükséges megszorító intézkedések bejelentését.

A magyar kormánynak le kell zárnia a hatályos segélycsomag mostani felülvizsgálati fordulóját ahhoz, hogy korábbi bejelentésének megfelelően új, 10-20 milliárd eurós "elővigyázatossági" hitelkeret megállapodást tudjon kötni a 2011-2012-es periódusra.

SZÜKSÉGE VAN MAGYARORSZÁGNAK AZ IMF-PÉNZEKRE?

Magyarország tavaly óta képes forrásigényeit a tőkepiacról fedezni és idei törlesztési kötelezettségeit már teljes egészében fedezte. Az ÁKK államkötvény kibocsátását a héten olyan jó jegyzési érdeklődés fogadta, hogy a 10 éves kötvényből 5 milliárd forinttal meg is emelte a kibocsátást, a hozamok pedig minden lejáratra 25-30 bázisponttal csökkentek az előző, két héttel ezelőtti aukcióhoz képest.

Magyarország eddig 12,8 milliárd eurót hívott le a 20 milliárd eurós IMF-EU hitelkeretből és elemzők szerint könnyedén finanszírozni tudja az idei évre előirányzott költségvetési deficitet a fennmaradó hányaddal.

MEGENGEDHETI MAGÁNAK MAGYARORSZÁG, HOGY LEMONDJON EGY IMF-MEGÁLLAPODÁSRÓL 2010 UTÁN?

A kormány korábban már közölte, hogy "biztonsági hálóként" egy új IMF-EU megállapodást kíván kötni az elkövetkező két évre, de nem kívánja igénybe venni azt. Elemzők szerint kockázatos helyzetet teremtene, ha az októberben lejáró mostani után nem születne egy új megállapodás, mivel az IMF-EU hitelkeret puszta megléte lehetővé teszi, hogy Magyarország a tőkepiacról fedezze finanszírozási szükségleteit.

A legkedvezőtlenebb forgatókönyv szerint viszont egy megállapodás hiánya olyan negatív piaci következményekkel járna, ami nem hagyna más választást a kormánynak, mint hogy ismét a tárgyalóasztalnál keresse az IMF kegyeit.