Félkatonai jellegű vízügyes szuperszervezetről álmodik a Fidesz

Visszaveszi az állam az árvízi megelőzést és védekezést az önkormányzatoktól, az árterületi építkezésre lehetőséget adó jogi kiskaput pedig bezárja - nyilatkozta Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este.  A külsős megbízások rendszeréről azt mondta: annak vége, a vízügyi igazgatóságoknak kell elvégezniük a feladatokat.

Mind az árvízi megelőzést, mind az árvízi védekezést éppen ezért visszaveszi az állam, aminek Illés Zoltán szerint az önkormányzatok is örülnek.

Mindez viszont azt a feladatot is jelenti, hogy az ország lakossága legalább egy százalékának, azaz tízezer embernek kellene nap mint dolgoznia az árvizek megelőzésén - jelentette ki az államtitkár. Ezért a négyezer fős "vízügy" helyett, egy, a rendszerváltás előttihez hasonló, "félkatonai jellegű" szervezetet álmodik, amely készíti a védelmi terveket, tisztítja a csatornákat, rendelkeznek a szükséges eszközökkel és a pénzzel.

A sürgős feladatok közé sorolta Illés Zoltán az apróbb munkálatok közül például a záportározók megépítését a Hernád, Sajó, Ipoly mentén. Emellett természetesen a nagyobb beruházásokat is tervezni és folytatni kell - hangoztatta.  

A kormány költségvetéséből többet kell fordítani az árvízvédelemre. Ugyancsak többet kell "kihasítani" ilyen célra a környezetvédelmi államtitkárság büdzséjéből is. A zöldtárca tavalyi, 48 milliárdos keretéből mindössze egy milliárd jutott árvízi célokra. Ezen változtatni kell, akár úgy is, hogy más célokra kevesebb jut majd - nyilatkozta Illés Zoltán. Ezeket a forrásokat azonnali ügyek és helyzetek megoldására fordítják. 

A harmadik forrásként jelölte meg azokat a környezetvédelmi pénzeket - például a termékdíjakat - amelyeket eddig a kormányok nem szedtek be. Ez a kormány beszedi, s így ebből is át lehet csoportosítani vízügyi beruházásokra illetve fenntartásokra. Jellemzően közepes nagyságrendű és közepes időtávú terveket finanszírozna ebből a zöld államtitkárság. 

A negyedik bevételi csatornaként megjelölt uniós forrásokat - lévén ezek hosszú idő alatt és kissé nehezen lehívhatók, továbbá előfinanszírozást is igényelnek - inkább a hosszú távú programok megvalósítására szánják.

Illés Zoltán évente tízmilliárd forint körüli összegben jelölte meg azt a nagyságrendet, amelyből mind a szinten tartást, mind a fejlesztést meg lehetne valósítani az árvízvédelemben és megelőzésben. 

Ugyancsak itt, a Közbeszéd csütörtöki adásában beszélt arról Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, hogy árvízi közmunkaprogramot készít elő a kormány, kétezer ember kaphat így munkát. 

Az államtitkár elmondta: több mint 260 millió forinttal biztosítanak egy hónapig munkát romáknak és más hátrányos helyzetű embereknek  az árvízi  helyreállítási munkálatokban. Már ezt a közmunka-programot is - az önkormányzatok helyett - a vízügynek írták ki, mivel utóbbi komplex térségeket képes átlátni és kezelni a munkaerő vonatkozásában. 

A következő időszakban a kormány az önkormányzatoktól tervezi átcsoportosítani a közfoglalkoztatásban lévőket az értékteremtő közmunkákra, például az árvízi megelőzés területére - nyilatkozta a kormány hosszabb távú teveiről Czomba Sándor.