Mikor ad méltányosságot az APEH?

A tájékoztató szerint az adózás rendjéről szóló törvény méltányossági lehetőséget biztosít azon adózóknak, akik fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem, vagy csak részben tudják teljesíteni. Az eljárások alapja a fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére, illetve elengedésére - összefoglaló néven: fizetési kedvezményre - irányuló kérelem.

Fizetési kedvezményt kizárólag kérelemre lehet engedélyezni. A fizetési kedvezmények elbírálása során csak azt vizsgálják, hogy a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei a konkrét esetben fennállnak-e. A kérelmet az igazgatóságokon, a fizetési kedvezmények osztályán kell előterjeszteni. A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke 2.200 forint.

A fizetési kötelezettség mérséklésére vagy elengedésére csak ténylegesen fennálló tartozás esetében kerülhet sor, vagyis a már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni).

Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetében lehet mérsékelni. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére nyújt lehetőséget.

Magánszemély adózónál a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelnie, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését.

Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét a hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási
tevékenység ellehetetlenülése. Utóbbi esetben a magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére, illetve elengedésére van lehetőség a kivételes méltányosság keretében.

A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsiköltségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén, így különösen akkor mérsékelhető (vagy engedhető el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető - hívja fel a figyelmet a közlemény. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának.

Jogi személy és egyéb szervezet, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

Magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, továbbá a magánnyugdíjpénztári tagdíjra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra és önellenőrzési pótlékra fizetési könnyítés nem engedélyezhető.

Egyéb adók esetében akkor engedélyezhető fizetési könnyítés, ha a következő feltételek együttesen fennállnak: az adósnak fizetési nehézsége van, ami miatt nem képes a tartozások azonnali vagy egy összegű megfizetésére; a fizetési nehézség kialakulása nem róható fel a kérelmezőnek, vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható; a fizetési nehézség átmeneti jellegű.

Magánszemélyek esetében figyelmen kívül lehet hagyni, hogy a fizetési nehézség neki felróhatóan alakult ki, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

A fizetési könnyítés megadásához az adóhatóság különböző feltételeket szabhat. Ha valaki nem teljesíti a feltételt, a kedvezmény megszűnik, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. Ilyen feltétel lehet a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése, vagy például az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése, megfelelő biztosíték (kezesség, zálog, jelzálog) adása.

Az APEH felhívja a figyelmet arra: mérséklési és fizetési könnyítési kérelem ugyanazon beadványban történő együttes előterjesztése esetén a mérsékelni kért tartozásra célszerű fizetési könnyítést is kérni (a kérelem elutasítása esetére), mivel ennek
hiányában – tekintettel arra, hogy az adóhatóság a kérelemtől nem térhet el – a mérsékelt összegre az adóhatóság akkor sem engedélyezhetne ugyanazon határozatában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen kedvezményt biztosított.