Van élet az IMF-en túl is
Mint ismeretes, jövő év végén kezdődik az IMF–EU-hitelcsomag visszafizetése egy kétmilliárd eurós részlettel, ám addig még korábban kibocsátott devizakötvények is járnak le. Ezeket ugyan elméletben lehetne forintkötvényekkel is pótolni, ami kedvező lenne a devizaarány csökkentése szempontjából is, ám a külső adósságállomány mértékét ez alig befolyásolja.
A hazai gazdasági szereplők megtakarításait pedig még most is felemészti az aktuális kormányzati hiány, így törlesztésre már nem jut belső forrásokból. Annyira természetesen nem rossz a helyzet, mint Görögországban, ahol az adósságállomány lényegesen nagyobb arányban van külföldi kézben. A szintén az éves GDP-nél magasabb államadósságot cipelő Olaszországnál azonban enyhítő körülmény, hogy a belföldi szereplők nagyrészt fel is szívták azt a megtakarításaik révén. Ez tette lehetővé a nagyobbik mediterrán ország számára, hogy máig nem kényszerült mentőöv igénybevételére.
A magyar adósságráta ugyan nem közelíti meg a mediterrán országokét, a külső forrásigényünk azonban viszonylag magas. Ez az elvárt hozamfelárban is tükröződik, a magyar államcsőd elleni biztosítás (5 éves CDS) újra 300 bázispont felett van, míg a tavaszi választások idején ennek alig fele volt, a befektetői környezet tehát még mindig igen kiszámíthatatlan.
Senki sem meri ma kijelenteni, hogy az IMF nélkül is biztosra vehető a következő három évben a lejáró adósságok megújítása – figyelmeztet Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. A hitelkeret nélkül ugyanis kiszolgáltatottabbá válik az ország a nemzetközi piaci befektetők hangulatának, amely ugyan most kedvező, de bármikor újra elapadhat a likviditás – mondta el lapunknak a szakember. A valutaalapnak és az EU-nak visszafizetendő tételek mellett korábbi devizakötvények is lejárnak, ilyen tételben pedig eddig nem próbált a kötvénypiacra menni a magyar állam. Forintkötvényekből aligha érdemes Orbán Gábor szerint a devizaadósságot kiváltani, és szerinte az ÁKK sem fogja ezt túlzottan erőltetni, hiszen ez a lépés meg a devizatartalékok szintjét csökkentené le. Emellett óva int a közgazdász attól, hogy túl sötét képet fessünk, ha ugyanis fennmarad az alacsony kamatkörnyezet, akkor még a tőlünk elvárt hozamfelár mellett is törleszthető mértékű marad az adósság. Az persze elengedhetetlen ehhez, hogy az államháztartási egyensúly folyamatosan fennmaradjon, ideális esetben pedig annyira lecsökkenthetnénk a hiányt, hogy a belföldi megtakarítások is betársulhassanak a külföld mellé finanszírozási oldalon – fűzte hozzá az alapkezelő szakembere.
Magyarországnak hosszabb távon az az érdeke, hogy függetlenítse magát az IMF-től, az időzítés azonban alaposan átgondolandó – vélekedik Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Békeidőben újabb külső sokkhatás nélkül ez minden további nélkül el is képzelhető (legfeljebb a mostaninál valamivel drágább szinten), egy esetleges újabb válsághullám esetén azonban könnyen újból az államcsőd szélén találhatjuk magunkat – mondta a szakember a Világgazdaságnak. A magyar kormány szempontjából érthető a gyorsabb szabadulás igénye, hiszen így az IMF kevésbé szólhat bele a gazdaságpolitikai döntésekbe, ugyanakkor ilyen feltételek mellett a befektetők is nehezebben adhatnak pénzt a finanszírozásra. A jegybank devizatartalékai ugyan a válság előttinél magasabb szinten vannak, ebből azonban nem tartaná szerencsésnek a pénzpiaci szakértő a lejáró adósságok törlesztését, ugyanis hazánknak nem véletlenül volt szüksége a magasabb tartalékszintre. Azt is megjegyezte, hogy a külföldiek kezében lévő forintkötvények állománya még mindig a mélypont közelében van, miután 2008 őszétől 2010 elejéig több mint 1200 milliárd forintnyi papírtól váltak meg a határon túli befektetők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.