Van élet az IMF-en túl is

A Nemzetközi Valutaalappal történt összezördülést követően ismét felerősödtek a kételyek azzal kapcsolatban, hogy a következő években finanszírozható lesz-e a lejáró államadósság. Míg egy évvel ezelőtt szinte egybehangzó volt a vélemény, hogy még a kitolt törlesztési ütem mellett is újabb hitelfelvételre van szükség, az azóta kedvezőbbé váló globális pénzügyi klíma mellett már elképzelhetőnek tartják szakértők, hogy sikerül elegendő piaci forrást bevonnunk.
Mint ismeretes, jövő év végén kezdődik az IMF–EU-hitelcsomag visszafizetése egy kétmilliárd eurós részlettel, ám addig még korábban kibocsátott devizakötvények is járnak le. Ezeket ugyan elméletben lehetne forintkötvényekkel is pótolni, ami kedvező lenne a devizaarány csökkentése szempontjából is, ám a külső adósságállomány mértékét ez alig befolyásolja.

 A hazai gazdasági szereplők megtakarításait pedig még most is felemészti az aktuális kormányzati hiány, így törlesztésre már nem jut belső forrásokból. Annyira természetesen nem rossz a helyzet, mint Görögországban, ahol az adósságállomány lényegesen nagyobb arányban van külföldi kézben. A szintén az éves GDP-nél magasabb államadósságot cipelő Olaszországnál azonban enyhítő körülmény, hogy a belföldi szereplők nagyrészt fel is szívták azt a megtakarításaik révén. Ez tette lehetővé a nagyobbik mediterrán ország számára, hogy máig nem kényszerült mentőöv igénybevételére.
A magyar adósságráta ugyan nem közelíti meg a mediterrán országokét, a külső forrásigényünk azonban viszonylag magas. Ez az elvárt hozamfelárban is tükröződik, a magyar államcsőd elleni biztosítás (5 éves CDS) újra 300 bázispont felett van, míg a tavaszi választások idején ennek alig fele volt, a befektetői környezet tehát még mindig igen kiszámíthatatlan.
Senki sem meri ma kijelenteni, hogy az IMF nélkül is biztosra vehető a következő három évben a lejáró adósságok megújítása – figyelmeztet Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. A hitelkeret nélkül ugyanis kiszolgáltatottabbá válik az ország a nemzetközi piaci befektetők hangulatának, amely ugyan most kedvező, de bármikor újra elapadhat a likviditás – mondta el lapunknak a szakember. A valutaalapnak és az EU-nak visszafizetendő tételek mellett korábbi devizakötvények is lejárnak, ilyen tételben pedig eddig nem próbált a kötvénypiacra menni a magyar állam. Forintkötvényekből aligha érdemes Orbán Gábor szerint a devizaadósságot kiváltani, és szerinte az ÁKK sem fogja ezt túlzottan erőltetni, hiszen ez a lépés meg a devizatartalékok szintjét csökkentené le. Emellett óva int a közgazdász attól, hogy túl sötét képet fessünk, ha ugyanis fennmarad az alacsony kamatkörnyezet, akkor még a tőlünk elvárt hozamfelár mellett is törleszthető mértékű marad az adósság. Az persze elengedhetetlen ehhez, hogy az államháztartási egyensúly folyamatosan fennmaradjon, ideális esetben pedig annyira lecsökkenthetnénk a hiányt, hogy a belföldi megtakarítások is betársulhassanak a külföld mellé finanszírozási oldalon – fűzte hozzá az alapkezelő szakembere.
Magyarországnak hosszabb távon az az érdeke, hogy függetlenítse magát az IMF-től, az időzítés azonban alaposan átgondolandó – vélekedik Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Békeidőben újabb külső sokkhatás nélkül ez minden további nélkül el is képzelhető (legfeljebb a mostaninál valamivel drágább szinten), egy esetleges újabb válsághullám esetén azonban könnyen újból az államcsőd szélén találhatjuk magunkat – mondta a szakember a Világgazdaságnak. A magyar kormány szempontjából érthető a gyorsabb szabadulás igénye, hiszen így az IMF kevésbé szólhat bele a gazdaságpolitikai döntésekbe, ugyanakkor ilyen feltételek mellett a befektetők is nehezebben adhatnak pénzt a finanszírozásra. A jegybank devizatartalékai ugyan a válság előttinél magasabb szinten vannak, ebből azonban nem tartaná szerencsésnek a pénzpiaci szakértő a lejáró adósságok törlesztését, ugyanis hazánknak nem véletlenül volt szüksége a magasabb tartalékszintre. Azt is megjegyezte, hogy a külföldiek kezében lévő forintkötvények állománya még mindig a mélypont közelében van, miután 2008 őszétől 2010 elejéig több mint 1200 milliárd forintnyi papírtól váltak meg a határon túli befektetők.