A Concorde elemzője a Gazdasági Rádiónak elmondta, hogy háromarcúság látszik az euró zónában. A megszorítások miatt a periférikus államoknál alacsony a gazdasági növekedés vagy nincs is, a többi nagyobb államnál fél százalék körüli és van Németország, ami kimagaslik a mezőnyből.
Az euró zóna az egy évvel ezelőtti mély recessziót követően talpra állt, de nem érték még el a válság előtti szintet. A belső fogyasztás azonban tartósan nem tűnik stabilnak, így az euró zóna gazdasági növekedését magas szinten nem tudja stabilizálni.
A magyar gazdaság a második negyedévben az elsőhöz képest nem tudott nőni, miközben az export, és ezen keresztül az ipari termelés egészséges külföldi kereslettel találkozik, a háztartási fogyasztása és a beruházás vélhetően tovább csökkent.
A magyar gazdaság éves bruttó hazai összterméke (GDP) növekedése 1,0 százalékos, míg az euró zóna növekedése éves alapon 1,7 százalékos és az első negyedévhez képest 1 százalékos bővülést mutat. Az euró zónában egyértelműen Németország vitte a prímet, itt az első negyedévhez képest több mint 2 százalékos volt a GDP bővülése. A német gazdasághajtó ereje a termékei iránti növekvő kereslet és a gyenge euró volt.
Az euró övezet többi tagállamában jóval mérsékeltebb növekedéssel tudott előrukkolni, Franciaországban és Olaszországban egyaránt fél százalék pont körüli volt a GDP bővülés. Spanyolországban még ennél is szerényebb 0,2 százalékos volt a növekedés az első negyedévről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.