A válság és a zöldenergia

A megújuló energiaforrások támogatási rendszere sem tudta kivonni magát az uniós országokon végigvonuló takarékossági hullám hatása alól. Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Csehországban egyaránt a szubvenciók visszafogásáról döntöttek, némi bizonytalanságot előidézve ezzel a befektetői várakozások terén. A zöldenergia-szektor ennek ellenére rekordévre számít az idén, és még mindig nem kérdőjeleződött meg a tagállamoknak a megújulótechnológiák melletti hosszú távú elkötelezettsége.
A legtöbb kormány számára jelenleg a deficit csökkentése élvez prioritást, miközben a zöldenergia támogatása még mindig luxusnak tűnik nagyon sok ember szemében – világított rá a helyzet ellentmondásosságára a Reutersnek nyilatkozva egy iparági szereplő. Ez pedig kihat az ágazat jövőbeni tőkevonzó képességére, mivel sok beruházó inkább valamelyik nagy hozamot biztosító hagyományos iparágba fekteti a pénzét, ha látja a zöldtechnológiák körüli bizonytalanságot.
Németországban július elején döntöttek arról, hogy két lépcsőben csökkentik a napelemek telepítésének a támogatását. E szerint július 1-jétől visszamenőleg a korábbinál már csak 13, 12, illetve 8 százalékponttal kevesebb lesz a szubvenció, attól függően, hogy az egységeket lakóházak tetejére, önálló szolárparkokba vagy egykori szeméttárolókra telepítik-e.

A második lépcsőben októberben újabb három százalékponttal csökkentik a háromféle támogatást. Tekintettel azonban arra, hogy a napelemek ára az utóbbi időben rohamosan csökkent, a telepítésre vállalkozók még így is busás hozamra számíthatnak. Ráadásul elemzők szerint az októberi második vágásig még élénkülhet is az építési kedv, kihasználandó az addig érvényben lévő kedvezőbb tarifákat.

A német fogyasztóvédelmi központok szövetsége (VZBV) szerint a napelemek vételárának alakulása alapján a 30 százalékpontos támogatáscsökkentés sem lett volna túlzott – írja a Der Spiegel.
A VZBV számításai szerint egyébként a fogyasztókra átterhelt rész miatt egy átlagos német háztartás már most is 7 eurót fizet havonta a villanyszámláján keresztül a napelemmel előállított áram támogatására, és ez az öszszeg akár 14 euróra is felmehet. A rendkívül nagyvonalúnak számító támogatási rendszernek köszönhetően Németországban összesen 53,3 milliárd eurót fektettek eddig napelemek telepítésébe, a világ jelenleg legnagyobb nemzeti piacát létrehozva ezzel. Az EU másik napelem-nagyhatalmának számító Olaszországban szintén júliusban jelentette be a a kabinet a támogatás csökkentéséről szóló javaslatot (conto energia). E szerint 2011-től négyhavonta 6 százalékponttal csökkentenék a napenergiával termelt áram utáni támogatást, a rá következő két évben pedig még egyszer ennyivel. Ezenfelül az új törvény 3 gigawattban maximálná a 2013 végéig elérhető fotoelektromos áramtermelés összkapa-
citását Olaszországban. A kormányzat 2020 végére kívánja elérni a 8 gigawattot. Spanyolországban ugyanakkor a szélenergia támogatása állt a figyelem középpontjában. A szintén megszorító intézkedésekre kényszerült madridi kabinet 35 százalékos támogatáscsökkentésben állapodott meg a szélenergiával termelt áram után fizetett támogatás tekintetében, minden 2008. január 1. után telepített létesítmény esetében.

Ez nem jelent azonban ténylegesen nagy veszteséget a termelők számára, tekintettel arra, hogy ezzel párhuzamosan a szélenergiával előállított áram minimális árát olyan magasan szabták meg, hogy az alig különbözik a korábbi, támogatással együtt számolt összegtől. A napenergia-szubvenciókkal kapcsolatos lefaragásokról még nem jött létre megállapodás.

Átalakul a hazai támogatás
Magyarországon nem várható a zöldenergia támogatását biztosító források csökkenése – mondta el lapunknak Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium klíma- és energiapolitikai helyettes államtitkára. Hazánkban alapvetően két keret szolgálja a zöldenergia-források terjedésének elősegítését: a hatékony forrásokból származó áram kötelező átvételi rendszere s az uniós források.
A KÁT-nak évi 70 milliárd forintos kerete van, s ez folyamatosan nő. Mivel ezt a keretet az energiacégek adják össze, költségeiket továbbhárítva saját fogyasztóikra, ez a forrás nem függ az államháztartás állapotától. Olajos szerint a KÁT-tal kapcsolatban inkább az okoz gondot, hogy még mindig túl nagy, 70 százalékos hányadot tesz ki ebből a hatékony gázmotorok támogatása. Úgy véli, ezen az arányon kellene minél előbb változtatni a megújuló források javára.
Ami a zöldberuházásokra fordítható uniós forrásokat illeti, a 2007–13-as időszakban eredetileg 81 milliárd forintot különítettek el ilyen célra. A magyar kormány azt szeretné elérni, hogy a második félidőben a magyar támogatási keret ennél nagyobb részét lehessen ilyen beruházásokra átcsoportosítani.