Az év elején megkezdődött a magyar gazdaság lassú és törékeny kilábalása a recesszióból. A növekedés fő hajtóereje változatlanul az export, ugyanakkor a hazai gazdaság teljesítménye továbbra is potenciális szintje alatt alakul. Ennek ellenére az infláció a teljes előrejelzési horizonton kevéssel a 3 százalékos cél fölött maradhat. Ennek oka a gyengébb árfolyam, illetve az, hogy a gazdaságot az elmúlt negyedévekben jelentős nyersanyagársokkok érték. Mindezek a növekvő költségeken keresztül a gyenge keresleti környezetben is erősödő árnyomásként jelenhetnek meg. Az újból növekedési pályára álló gazdaságban a korábban vártnál magasabb infláció 2012-ben a bérezésen keresztül is további lökést adhat az árak emelkedésének. A konjunktúra fordulatát késleltetve követve az idei év közepétől a versenyszféra foglalkoztatásában is lassú fordulat következhet be, de az aktivitás párhuzamos növekedése miatt tartósan magas munkanélküliségre számítanak a jegybank elemzői.
A Magyar Nemzeti Bank 2001-től készíti a magyar gazdaság átfogó elemzését „Jelentés az infláció alakulásáról” címmel. A jegybanki prognózis feltételes, ún. szabályalapú előrejelzéssel készül, változatlan monetáris és fiskális politikát feltételez, illetve a megelőző hónap átlagos árfolyamával ill. határidős nyersanyagpályával számol. A költségvetési folyamatok tekintetében – az előrejelzés szabályainak megfelelően – az MNB csak a már elfogadott intézkedések hatásait vette figyelembe; a többi tételnél a múltbeli trendeknek megfelelő technikai kivetítést alkalmazott.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs előrejelzése szerint (éves átlagban) az idén 4,7%-os, míg jövőre 3,5%-os, 2012-re 3,4%-os infláció várható. A magasabb inflációs pálya elsősorban a gazdaságot az elmúlt negyedévekben érő újabb költségsokkok (pl. olajárak, élelmiszerár-emelkedés) és a gyengébb forint-euro árfolyam következménye. A gyenge belső kereslet árleszorító hatása várhatóan egyre csökkenő mértékben érvényesül. A célt továbbra is meghaladó infláció hatása a bérmegállapodásokban is megjelenhet, ami szintén inflációs nyomást eredményezhet.
A szabályozott árakra vonatkozó döntések (pl. gáz- és áramár-befagyasztás) az idén mérséklik ugyan az áremelkedés ütemét, további intézkedések nélkül az emelkedő nyersanyagárak azonban inflációs többletet eredményeznek 2011-től, amikor lejár a befagyasztás hatálya.
A gazdasági kilábalás rövid távon továbbra is törékenynek tekinthető, tartós fellendülés egyelőre csak az iparban érzékelhető. A kilábalás fő hajtóerejét változatlanul az élénk külső konjunktúra jelenti. Az ázsiai országok és Németország erős importkereslete magával húzza a hazai exportot is. Ezek alapján 2011-ben 3% körüli, míg 2012-ben ezt meghaladó növekedésre számít a jegybank.
A háztartások fogyasztása várhatóan csak 2011-től kezd el növekedni. Az idén a magasabb törlesztőrészletek, a hitelhez jutás nehezebbé válása, de elsősorban a várható jövedelmekkel kapcsolatos bizonytalanság óvatosabb fogyasztói viselkedésre ösztönöz. A fordulatot a foglalkoztatás lassan meginduló bővülése hozza majd, amit felerősít a személyijövedelemadó-csökkentés hatása.
Részletek hiányában a költségvetési hiánypálya várható alakulása nem ítélhető meg pontosan. Az inflációs jelentésben bemutatott szabályalapú kivetítés szerint a konvergenciaprogramban megjelölt hiánycélok megvalósításához a jegybank feltételezéseinél szigorúbb költségvetés szükséges. Ennek oka, hogy a költségvetési bevételek elsősorban a belföldi jövedelmekhez és fogyasztáshoz kötődnek, melyek dinamikája a gazdaságban zajló átalakulási folyamat miatt a teljes előrejelzési időhorizonton elmaradhat a gazdaság növekedésétől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.