Trükkös nyugdíjkorhatár-emelés
A fogalmat a 90-es évek eleji olasz államháztartási és valutaválság idején vezették be, hogy komolyabb vita nélkül spórolhassanak a nyugdíjkiadásokon. Eddig egy évben négy ilyen ablak működött az alkalmazottaknak és kettő a szabad foglalkozásúaknak. A szabály mostani szigorításával mindenki saját ablakot kap, és az elméleti nyugdíjkorhatár elérése után egy egész évet kell várnia, míg valóban megkapja első nyugdíját. Formálisan a nyugdíjkorhatár a férfiak esetében 65, a nők esetében 60 év marad. Csak a közalkalmazottaknál emelték fel a nőknél a korhatárt 65 évre, tekintettel az Európai Unió esélyegyenlőségi előírásaira. Ez 2012-től lesz érvényes.
A megszorító csomag „apró betűs részében” található még egy előírás, amely az olasz nyugdíjrendszert ellenállóbbá teszi: 2015-től az olasz állami nyugdíjintézet, az INPS a meghosszabbodott várható életkort tekintetbe véve maga dönthet a nyugdíjkorhatár emeléséről. Háromévenként három hónappal nőhet így a nyugdíjba lépés korhatára. Hogy ezzel az állam mennyit spórol, arról egyelőre nem hoztak nyilvánosságra hivatalos számításokat. De valamit tenni kellett. Az olasz GDP 2009-es drámai mértékű, 5,1 százalékos esése mellett a nyugdíjkiadások nominálisan állandóak voltak vagy emelkedtek, ez ahhoz vezet, hogy már 2010-ben csúcspontot ér el a nyugdíjköltség: több lesz, mint a GDP 15 százaléka. Ugyanez az arány 2008-ban 14,2 százalék volt, akkoriban a csúcspontot még 15,8 százalékra, idejét pedig 2032-re jósolták.
Olaszország valóban radikálisan átalakította nyugdíjrendszerét. 1992-ben úgy tűnt, az egész rendszer az államcsőd áldozata lesz. Az állami alkalmazottak akár 15, illetve 20 év szolgálati idő után is kaphattak nyugdíjat. Ötvenévesen már a fizetés 70 százalékának megfelelő összegű nyugdíjjal be lehetett fejezni az aktív éveket. Mindenki számára az utolsó fizetés alapján számították ki a nyugdíjat, a bér 2 százaléka járt szolgálati évenként, ez a rendszer a nyugdíjakat nemritkán az utolsó nettó fizetés 90 százalékára tornázta fel.
Hosszú viták után a nyugdíjrendszert 1995-ben sikerült megváltoztatni. A fiatalabb olaszok már befizetett járulékaik arányában kapnak majd nyugdíjat. Miközben a nyugdíjhatóságok vezetői és a szociálpolitikusok azt hangoztatják, mennyire stabil lett a rendszer, a nyugdíjügy leggyengébb pontjáról nem beszélnek: ez a szisztéma rettentően drága. 2010-ben 240 milliárd eurót nyel el, ez több mint harmada az államháztartás folyó kiadásainak. Az olasz szociális járulékok (32,7 százalék terheli a munkáltatókat, 9,19 százalék a munkavállalókat) magasak, és csaknem kizárólag a nyugdíjak kifizetésére mennek el.
Nyugdíjtervek az európai unió három tagállamában
NAGY-BRITANNIAAz országban 72 évre kell növelni a nyugdíjkorhatárt 2030-ra, ha az állam az 1981-es referenciaszinten akarja tartani a nyugellátáshoz szükséges kiadásait. A brit nyugdíjkutató intézet jelentése mindenképp a korhatár folyamatos emelését javasolja, de az ütemezést illetően még vannak nézetkülönbségek. Az új kormány felgyorsítaná a korhatár megemelését, így a férfiaknál már 2016-ra, a nőknél pedig 2020-ra a 66 éves kor betöltéséhez kötnék a jogosultság megszerzését, ezt később 68 évre tolnák ki.
NÉMETORSZÁG
A német konzervatív-liberális koalíció 67 évre kívánja emelni a nyugdíjkorhatárt, ez az ellenzék és a szakszervezetek szerint valójában a nyugdíjak csökkentését jelenti. Már ma sem tartanak ki ugyanis a munkások 65 éves korukig a munkapadnál. Ha azonban előbb megy valaki nyugdíjba, jóval kevesebbet kap. Most 60–65 éves kor között van az a folyosó, ahol nyugdíjba lehet menni, az új rendszerben 63–67 év között lesz. Aki az új rendszerben 65 évesen vonul nyugdíjba, az például 14,4 százalékkal csökkentett ellátást kap majd.
MAGYARORSZÁG
Nem halasztják el 2014-ig, 2011 januárjától a kormány tervei szerint valóban nyugdíjba mehetnek a nők negyven év szolgálati viszony után – nyilatkozta Iván László, a Fidesz szakpolitikusa a napokban a Népszavának. Az intézkedés hatezer nőt érinthet évente, költségvetési súlya több tízmilliárd forint. A cél: kedvezni a nőknek, segíteni a nagymamaság megélését. A politikus szerint végleges döntést előreláthatólag az október 13-i kormányülésen hoznak, utána terjesztik be a vonatkozó javaslatot a parlamentnek.
Az országban 72 évre kell növelni a nyugdíjkorhatárt 2030-ra, ha az állam az 1981-es referenciaszinten akarja tartani a nyugellátáshoz szükséges kiadásait. A brit nyugdíjkutató intézet jelentése mindenképp a korhatár folyamatos emelését javasolja, de az ütemezést illetően még vannak nézetkülönbségek. Az új kormány felgyorsítaná a korhatár megemelését, így a férfiaknál már 2016-ra, a nőknél pedig 2020-ra a 66 éves kor betöltéséhez kötnék a jogosultság megszerzését, ezt később 68 évre tolnák ki.
NÉMETORSZÁG
A német konzervatív-liberális koalíció 67 évre kívánja emelni a nyugdíjkorhatárt, ez az ellenzék és a szakszervezetek szerint valójában a nyugdíjak csökkentését jelenti. Már ma sem tartanak ki ugyanis a munkások 65 éves korukig a munkapadnál. Ha azonban előbb megy valaki nyugdíjba, jóval kevesebbet kap. Most 60–65 éves kor között van az a folyosó, ahol nyugdíjba lehet menni, az új rendszerben 63–67 év között lesz. Aki az új rendszerben 65 évesen vonul nyugdíjba, az például 14,4 százalékkal csökkentett ellátást kap majd.
MAGYARORSZÁG
Nem halasztják el 2014-ig, 2011 januárjától a kormány tervei szerint valóban nyugdíjba mehetnek a nők negyven év szolgálati viszony után – nyilatkozta Iván László, a Fidesz szakpolitikusa a napokban a Népszavának. Az intézkedés hatezer nőt érinthet évente, költségvetési súlya több tízmilliárd forint. A cél: kedvezni a nőknek, segíteni a nagymamaság megélését. A politikus szerint végleges döntést előreláthatólag az október 13-i kormányülésen hoznak, utána terjesztik be a vonatkozó javaslatot a parlamentnek. Trükkös nyugdíjkorhatár-emelés -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.