A görög válságból Budapestnek is le kell vonnia a tanulságot

A nehéz helyzetbe jutott görög gazdaságot például a világviszonylatban is sikeres kereskedelmi hajóflottája és turizmusa segítheti ki. Magyarországnak is meg kell találnia azokat a területeket, melyekben világszínvonalú versenyre képes, különben nem tudja majd beérni az Unió fejlett országait – emelte ki Babanaszisz Sztergiosz a Mediterrán Kutatóintézet elnöke a BGF szakmai konferenciáján.

Égető pénzügyi-gazdasági kérdésekkel foglalkozott az a nemzetközi konferencia, melyet Dr. Lukács Lajos halálának 20. évfordulója alkalmából szervezett a Budapesti Gazdasági Főiskola a napokban. Babanaszisz Sztergiosz, a görögországi Mediterrán Kutatóintézet elnöke előadásában a görög gazdasági válság hátterét megvilágítva hívta fel a figyelmet a magyar gazdasági növekedés előtt álló lehetséges buktatókra.

A szakember elmondta, hogy a második világháború előtti időszakban Görögország az elmaradott, fejlődő országok közé tartozott, 1939-ben az egy főre jutó nemzeti jövedelem az akkori angliai értéknek mindösszesen 22%-átérte el. A háború után az ország gyors fejlődésnek indult, és folyamatosan behozta lemaradását. A 2000-es években Görögország kifelé forduló, kölcsönökön és a növekvő kereskedelmen és fogyasztáson alapuló fejlesztési modellt alkalmazott, emelte ki Babanaszisz Stergiosz, a Budapesti Gazdasági Főiskolán tartott konferencián, emiatt a 2008-as gazdasági világválság idejére az ország, vállalatai és háztartásai már mind eladósodtak. Mára Görögországnak is új fejlődési modellt kell kialakítania, hangsúlyozta a görög professzor

„A Mediterrán Kutatóintézet szerint Görögország és számos más EU tagország számára is a versenyképesség fokozása a feladat. Az ország tapasztalatai azt mutatják, hogy az új tagállamoknak, így Magyarországnak is, csak versenyképes gazdasági szerkezet és teljesítmény esetén érdemes bevezetnie az eurót” – hívta fel a figyelmet Babanaszisz Sztergiosz.

Az elnök mindehhez hozzátette: Görögországnak két, világszínvonalon is versenyképes ágazata van: az egyik a kereskedelmi hajóflotta, mely 17 milliárd euró bevételt jelent éves szinten a gazdaságnak; a másik a turizmus: a szolgáltató szektor adja a görög GDP 72%-át.

Magyarországnak is fel kell térképeznie azokat az ágazatokat, melyekben világszínvonalú versenyre képes, javasolta a szakember, hiszen az ország számos előnnyel rendelkezik, ezek egyike földrajzi elhelyezkedésében rejlik. Magyarországnak jobban ki kellene használnia, hogy Európa közepén összeköti a keletet nyugattal, északot déllel. A másik irány pedig a tagállamokkal létesített stabil együttműködési formák fejlesztése, valamint a környező államokban élő közel 3 millió magyarra is építő új gazdasági szemlélet lehet.